Nem ajánlott az avarégetés Budapesten

Az október 25-én érvénybe lépett rendelet minden eddiginél alacsonyabb határértékeket állapított meg a szálló porra, ami a legszigorúbb az Európai Unióban. E szerint a por koncentrációja először az egészségügyi határértéket, majd a tájékoztatási küszöbértéket, végül a riasztási értéket érheti el. November első hetében a szálló por (PM10) mértéke a Teleki téren, majd az Erzsébet téren két egymást követő napon meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket. Szmogriadót akkor kötelező elrendelni, ha a szálló por mértéke két egymást követő napon meghaladja a riasztási küszöbértéket, és a meteorológiai helyzet a következő napon sem javul.

A szmogért elsősorban a közlekedés a felelős, az autóforgalom ugrásszerű emelkedésével az utóbbi években jelentősen nőtt a levegőbe jutó káros anyagok mennyisége. Elsősorban az aszfalt, a gumik és a fékek kopásából, illetve a katalizátorból származó porterhelés jelent veszélyt, amit csak tetéz a kőzetekből és a talajból természetes úton kiválasztódó finom por, valamint a növényi eredetű pollen. Budapesten mindez kétezer-ötszáz tonna láthatatlan, ám annál ártalmasabb káros anyagot jelent.

A magasabban fekvő területeken jobb a helyzet, a Normafánál például szinte mindig tiszta a levegő. Budán a terepviszonyoknak megfelelő, irracionálisan tekergő utcaszerkezet nem kedvez a természetes tisztulásnak. A szmog a közlekedés szabályozásával már rövid távon látványosan csökkenthető lenne, az átmenő forgalom drasztikus visszaszorítása, a parkolási díjak jelentős megemelése, további buszsávok kialakítása, a zöldfelületek, forgalomcsillapított övezetek kiterjesztése, a villamoshálózat fejlesztése mindmind tisztább levegőhöz juttatná a várost és lakóit.

Emlékeztetőül: az év első két hónapjában a szállópor-koncentráció negyvenegy alkalommal lépte túl az akkor érvényes egészségügyi határértéket.

mm.