Csend a lelke mindennek

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem vendége volt Peter Zumthor építész, akit Nagy Tamás tanszékvezető előterjesztésére az egyetem szenátusa címzetes egyetemi tanárává avatott. A szakember az idén vehette át az építészek legrangosabb elismerését, a Pritzkerdíjat és a vele járó 100 ezer dollárt. Előadására a zugligeti intézmény auditóriuma és a folyosók is megteltek. Akik hallottuk, bizonyosan sokáig emlékezünk majd tiszta gondolkodásmódjára, természetességére.
A magyar építészek véleménye erősen megoszlik arról, vajon jót tenne-e nekünk, ha a nemzetközi szakma élvonala gyakrabban fordulna meg nálunk. Sokan gondolják, hogy frissítően hatna, gátlásainktól, megrögzült ideáinktól segítene megszabadulni, sőt rigid szabályozásunk újragondolásán is nagyot lendíthetne, ha az építészet megkérdőjelezhetetlen magasságaiból érkezne közénk alkotó. Mások viszolyognak a mai nemzetközi sztárkultusztól. A Kínában vagy Dubaiban tapasztalható építészeti burjánzást látva ódzkodnak: egy-egy kerület milyenségét, építészeti identitását, helyi sajátosságainkat féltik a hangsúlyosan egyedi beavatkozásoktól.
 
csend1
Peter Zumthor
 
A Svájcban élő, 65 éves Peter Zumthor építészetével kapcsolatban azonban senkinek sem lehetnek hasonló aggályai: bár vitathatatlan, hogy a szakma legszűkebb élvonalához tartozik, mégis, mind házai, mind személyisége mentesek mindennemű sztárallűrtől. Azon kevesek közé tartozik, akiknek sem a tisztánlátását, sem az értékszemléletét, de még az életmódját sem kezdte ki a siker és az ezzel járó hatalom.
 
Továbbra is egy kis svájci falucskában, Haldensteinben él és dolgozik. Egy fiatalokból verbuválódott kis tervezői csapat vezetőjeként manapság is maga készíti a rajzait építészeti elképzeléseihez. Mivel egy-egy tervvel akár öt-tíz évig is elbíbelődik, ezért nagyon szigorúan válogat a feladatok között; családi házak és középületek, kisebb és nagyobb projektek, hazai és külföldi felkérések párhuzamosan vannak jelen életművében.
 
csend2
A Bruder Klaus-kápolna különleges, nyitott teteje
 
Zumthor már többször járt Magyarországon. Ahogyan ő fogalmazott, számára izgalmasabb Európának ebben a régiójában emberekkel beszélgetni, mint mondjuk a Harvardon előadást tartani. A magyar vendéglátók kedvességét különösen nagyra tartotta, de azért fontosnak gondolta megemlíteni, hogy úgy érzi, nem könnyű manapság mifelénk az élet: „Még meg kell tanítsák a kapitalistáikat szociálisan érzékenynek lenni. Különben ez az egész nem szól másról, csak a munkáról, pontosabban arról, hogy pénzt keressünk. Ez nincs jól így.”
 
Peter Zumthor gondolkodására talán az a legjellemzőbb, hogy házai mindig tartják az emberi léptéket. A magyar építészek számára talán azért is olyan vonzó a szemlélete, mert különös fontosságot tulajdonít a helynek, amely komplex értelemben gyűjt egybe történeti, geológiai, kulturális és egyéb emberi emlékeket. Mindezek érzékeltetésére azonban nem a nálunk oly gyakran alkalmazott, mesélő, tehát narratív megoldásokat választja. Házaival tehát nem akar elmondani történetet, közvetíteni konkrét vagy szimbolikus üzeneteket.
 
Ennél sokkal titokzatosabban, sokkal csöndesebben, és ami talán még pontosabb megfogalmazás, az építészet saját nyelve által kifejezve közöl valamit egy-egy hely minőségéről. Életművét így értékelte a mostani díjat odaítélő grémium elnöke, Lord Palumbo: „Zumthornak fantasztikus képessége van arra, hogy ne csak házakat, hanem annál sokkal többet, helyeket tervezzen. Építészetével a hely elsődlegessége, a lokális kultúra érvényessége és az építészettörténetből leszűrendő tanulságok előtt tiszteleg.”
 
csend3
A bregenzi múzeum „világító doboza”
 
Fontosabb munkái közül néhány épületet most azzal a szándékkal mutatunk be, hogy talán lesz, aki meglátogat egyet-egyet európai utazásai alkalmával. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a képek és a rövid leírások csak halovány illusztrációi annak a gazdag téri élménynek, amely egy jól sikerült épület látogatása közben átélhető.
 
Első nemzetközi publicitást kapott háza, az 1989-ben Sumvitgben (Svájc) átadott Saint Benedict Chapel, azaz Szent Benedek-kápolna az Alpok építészetére jellemzően fából készült. Formáját falevélhez, szemhez is hasonlították, de Zumthor a szimbolikus jelentéseknek általában nem tulajdonít fontosságot. Ő azt mondja, hogy inkább az egyházhoz kapcsolódó fogalmak, így egyebek közt a biztonság, a méltóság és a nyugalom megteremtése volt a célja, olyan teret akart létrehozni, ahol gondolkodni, meditálni lehet.
 
A kápolna szentelése után nem sokkal Pazár Béla és Ferkai András invitálására Zumthor Magyarországon járt, munkáiból kiállítás is nyílt. Mint arról több helyen is megemlékezett, Budapest gazdag fürdőkultúrája, így törökfürdőink fontos élményként szolgáltak a vals-i termálfürdő tervezésekor. Az átadás óta ez a svájci falucska építészeti zarándokhellyé vált, az új fürdő ugyanis nem a korábbi évtizedek építészeti hagyományait folytatja, hanem ennél lényegibb módon kötődik a környezethez: a táj topográfiáját, a hatalmas sziklákat, a természet látványos erejét tekinti mintának. Ennek megfelelően hatalmas kő felületével áttört falként áll a domboldalban; a különböző medencékből a vágott nyílásokon át pazar látványban van része a fürdőzőknek.
 
Az ausztriai Bregenz belvárosában 1997-ben adták át a kortárs művészeti múzeumot, amely tiszta matt üveg homlokzatának köszönhetően nappal légies finomsággal, sötétedés után világító dobozként van jelen. A ház felülete visszatükrözi környezetét, a felhővonulások vagy a közeli tó fényét, színét. A belső térben a nyersbeton falak és az üveg egészen tiszta, nyugodt tereket eredményeznek. Ezek neutrális, mégis érzéki hátteret adnak, hogy semmi se vonhassa el a figyelmet a kiállított műalkotásokról. Ez nagyon fontos abban az időszakban, amikor egyre-másra szaporodnak a világban az olyan kortárs múzeumok, ahol maga az építészeti mű válik a legfontosabb attrakcióvá.
 
Kiemelkedő figyelmet érdemel a kölni érseki gyűjteményt befogadó Kolumba Múzeum, amely a második világháborúban lebombázott templom romjain épült újjá. Érdekessége, hogy belsejében megtalálható Gottfried Böhm 50-es években épült kápolnája, amely az elmúlt évtizedekben kultikus hellyé vált. Zumthor ehhez a tervhez téglát is tervezett, amelyet az épület egyes részein sajátos rakásrendben, áttörten, „pulóverkötést imitálóan” rakatott fel. Egyedi téglahasználatának köszönhetően ez a múzeum nyerte el 2008-ban a Wienerberger cég által alapított Brick-díjat. (Ezt a rangos európai kitüntetést 2006-ban a Cságoly Ferenc és Keller Ferenc által tervezett, pécsi Porta Barbakán kapta.)
 
csend4
A Bruder Klaus-kápolna kívülről szigorú betontömbnek látszik
 
A szakrális építészet iránt érdeklődők számára különlegesen érdekes a 2007-ben elkészült Bruder Klaus-kápolna, amely egy gazdálkodó család magántelkén áll Dél-Németországban, Mechernich mellett. Megjelenésében semmiképpen sem hasonlít azokra a kis emlékhelyekre, amelyek arrafelé éppúgy megtalálhatók, mint nálunk. Az épület kapcsán Zumthort az foglalkoztatta, hogy milyen ma az a tér, ahova a természetben élő, gyönyörködő ember elvonulhat meditálni – a megnyugtató válaszra nyolcévnyi tervezés után talált rá. Kívülről a kápolna szigorú, magas betontömbnek látszik. Belseje megdöbbentően más: egy szűk, háromszög alakú nyíláson át, felfelé szűkülő sötét térbe lépünk, amelyet hatalmas, sátorformába rakott, majd kiégetett és kiemelt fa rönkök alakítottak ki. Az épület tetején lévő nyíláson át látszik az ég, és beesik az eső. „Tűz, föld, víz – ez a hely számomra a legelemtárisabb dolgokról szól” – mondta Zumthor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) tartott előadásában.
 
A meghívott híresség kedves közvetlenséggel fogadott mindenkit, amikor azonban a véleményét kérdezték, mindenféle udvariaskodás nélkül, tűéles pontossággal tért a lényegre. Épületeinek kissé szigorú, szűkszavú, poétikus megjelenéséhez képest azonban kedves meglepetés volt azt tapasztalni, hogy személyes megnyilvánulásai lendületesek, érzelmekkel és humorral telítettek voltak.
 
A magyar építészek generációtól függetlenül nagy lelkesedéssel figyelték az elmúlt évek házait és a most alakuló terveket a MOME auditóriumában. Bepillantást kaphattunk egy olyan értékszemléletbe, amely mentes a fölösleges magyarázatoktól, utalásoktól és idézgetésektől, mentes az előítéletektől, a sztereotípiáktól, a divatoktól, illetve a magamutogatástól, a bizonyítástól és a komplexusoktól is. Zumthor alkotói szemléletét örökös értékek uralják, talán ezért érezhetjük úgy, hogy házai megnyugtató módon időtlenek.
 
Somogyi Krisztina