Végrehajtás is lehet a nem fizetésből

A törvényi változásoknak köszönhetően könnyebben léphetünk fel a közös költséget nem fizető lakótársainkkal és a nem megfelelő módon dolgozó közös képviselőkkel szemben. A módosítások számos ponton érintik a társasházban lakókat, éppen ezért nem árt, ha a következő lakógyűlés előtt alaposan áttanulmányozzuk az újdonságokat.

A társasház legfőbb döntéshozó szerve továbbra is a tulajdonostársak közgyűlése. Az ügyek intézését a tulajdonosok a közös képviselőre vagy az intézőbizottságra bízzák, huszonötnél több albetét esetén számvizsgáló bizottságot kell választani. A közgyűlés dönt a közös tulajdonú épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról, a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról. Dönt a közös képviselő, az intézőbizottság elnöke és tagjai, valamint a számvizsgáló bizottság választásáról, felmentéséről, díjazásáról, továbbá a közösség éves költségvetésének, elszámolásának elfogadásáról és a jóváhagyás megadásáról.

Új elem, hogy a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább 80%-os többségének egyetértésével határoz. Ilyen eset például az épület bővítése vagy a tetőtér-beépítés. Szintén újdonság, hogy a határozatokról kérésre tájékoztatást, másolatot kell adni, ez utóbbi szolgáltatásért úgynevezett másolási díjat is felszámolhat a közös képviselő. Ugyancsak változás, hogy a „rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások” vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges, szemben az eddigi négyötödös szavazattöbbséggel. Ennek több következménye is lehet: szinte lehetetlenné válik például a fűtési rendszer lecserélése, az egyedi mérők felszerelése, az egyhangú döntés ugyanis nagyon ritka az ilyen esetekben.

Mostantól minden háznak kötelező működési szabályzatot készítenie
Mostantól minden háznak kötelező működési szabályzatot készítenie

A jogszabály nagyobb mozgásteret ad a lakóközösségnek a közös költséget nem fizető adósokkal szembeni fellépésre. Ha valaki hat hónapig elmarad a közös költséggel, és a fizetési felszólításokra sem reagál, bírósági eljárás indítható ellene. Fontos változás, hogy a felszólítások át nem vételével nem lehet elszabotálni a fizetést, a most elfogadott jogszabály szerint ugyanis kétszeri sikertelen kézbesítés után jogi útra terelhető a nem fizető lakó ügye, és az eljárás akár végrehajtással is zárulhat.

A jövőben nem lehet közös képviselő az, aki büntetett előéletű, akit a bíróság eltiltott a közös képviselői tevékenységtől, aki ilyen tevékenységével kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget, vagy aki jogszabály szerint nem lehet vezető tisztségviselő. A fentiekről a jelölt hivatalos nyilatkozatot tesz. Ezek a kritériumok egyébként a számvizsgáló bizottság tagjaira is vonatkoznak. A közös képviselőnek emellett megfelelő iskolai végzettséggel is rendelkeznie kell.

Amennyiben a tulajdonosoknak aggályuk van a törvényes működéssel kapcsolatban, az ügyészséghez fordulhatnak. Eddig ezt csak a lakóközösség egésze, vagyis a közgyűlés tehette meg. Mostantól például a közös képviselő leváltását akár egyetlen lakó is kezdeményezheti, az ügyésznek pedig mindent meg kell tennie a törvényes működés helyreállítása érdekében. Míg a szervezeti és működési szabályzat meglétét a korábbi törvény csak javasolta a társasházaknak, ezentúl kötelező elkészíteni az okiratot.

MM