Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Szenvedélyük a tudomány

A világon egyedülálló kezdeményezés a „KutDiák” mozgalom, amelynek révén tehetséges és motivált középiskolások bejuthatnak az ország kiemelkedő tudományos műhelyeibe, ahol elismert szakemberekkel dolgozhatnak, azaz kutathatnak együtt. A Kutató Diákok Országos Szövetsége több mint egy évtizedes ténykedése segítségével már közel hatezer diák kezdte meg tudományos munkáját.

Szenvedelyuk_a_tudomany

A KutDiák – azaz kutató diákok – önszerveződő mozgalom 1996-ban született meg. A szervezet elnöksége is diákokból áll, fő célja pedig, hogy kutatási lehetőséget teremtsen középiskolások számára igazi tudósok műhelyeiben. A humán és társadalomtudományi, műszaki és informatikai, természettudományi, valamint kommunikációs tagozatok munkájában jelenleg több mint ötezren vesznek részt, nemcsak Magyarországon, de az egész Kárpát-medencében. A mozgalom vezetői, tagjai a közelmúltban a Márvány utcai Budai Középiskolában mutatkoztak be.
Nickl István elnök, jelenleg műszaki egyetemi hallgató elmondta, náluk valóban igaz, hogy a versenyeken csak nyerni lehet, hiszen míg addig eljut valaki, rengeteget tanul, készül, kutat, és ez mindenképpen nyereség. Molnár Anna a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium természettudományi tagozatának végzős diákja, egyben a szervezet alelnöke szerint a diákok több mint fele az előadások miatt regisztrál a honlapon (www.kutdiak.hu). Egyebek mellett azért tartja fontosnak a mozgalmat, mert az iskolások olyan tapasztalatokat szerezhetnek, amelyek hasznosak későbbi tudományos karrierjük során, fejlődik innovatív gondolkodásuk és kreativitásuk, s nem utolsósorban az éves konferenciák díjazottjai felvételi kedvezményhez, pluszpontokhoz juthatnak.
A diákokat a kutatóterepek – laboratóriumok, intézmények, műhelyek – megtalálásában egy könyv segíti, amelyben az adott műhelyekben dolgozó mentorok listája olvasható, számuk már az ezret közelíti. A megadott több mint 3000 címszó, a választható témák sokasága a tudomány szinte minden területét felöleli. A Magyar Tudományos Akadémia több mint száz tagja – köztük a Nobel-díjas Oláh György is – a mentorok sorában található, de rajtuk kívül sok-sok elismert tudós, professzor segíti a fiatal kutatókat. A mentorok nevét tartalmazó könyvet minden esztendő elején eljuttatják az összes hazai és határon túli magyar középiskolába, sőt közel ezer tehetséges tanulónak névre szólóan is elküldik. A diákok részvétele minden programon ingyenes.
„A mozgalomban való részvételnek egyetlen feltétele van: az aktivitás” – szögezte le Kónya László projektkoordinátor. A kutatási eredmények bemutatásának a legfőbb tere a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája, a TUDOK. A szakmai zsűrik értékelése alapján a legjobbak még az egyetemisták országos konferenciáján is megmérethetik tudásukat. Aki nem a konferencián szeretne számot adni eredményeiről, részt vehet az esszépályázaton (szakértő zsűri bírálja el a 15-20 oldalas dolgozatokat), vagy a tudományos poszterversenyen.
Gilyén András, aki kutatómunkája elismeréseként személyesen találkozhatott Albert Fert fizikai Nobel-díjas tudóssal, elmondta: „Nekünk a szenvedélyünk a tudomány! Köztünk nincsenek szakbarbárok, egymás kutatásai iránt is érdeklődünk, még ha teljesen más területtel foglalkozunk is. Így inspirációt kapunk a saját további kutatásainkhoz. A mozgalom, a közös rendezvények nélkül nemigen találkozhatna egy műszaki kutató például egy történelembúvárral.” András azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az egyszerű iránytű szerepét alapul véve mobiltelefonon iránytűprogramot írt.
A budai bemutatkozás előadásokkal ért véget, a kutató diákok különböző témákkal várták az érdeklődőket. Révész Tamás, az ELTE történész hallgatója például a magyarországi katonai repülés kezdeteiről beszélt. Kiemelte a méltatlanul elfeledett Petróczy Istvánt, aki nemcsak az első vizsgázott magyar katonai repülő volt, de több találmány is fűződik a nevéhez, mint például a ma lopakodónak nevezett felderítő gépnek, vagy a helikopternek az őse. Ő volt a magyar légierő első parancsnoka, 1957-ben véget ért élete utolsó harminc évét mégis mellőzve és elszegényedve tengette.
Ács Katalin, a Budai Középiskola igazgatója a bemutatkozó előadást követően lapunknak elmondta, hogy iskolájukban emelt szintű biológiaképzés folyik, a gyerekek az érettségire készülve kutatógyakorlatokon vesznek részt, projektmunkát végeznek. Nem meglepő, hogy a KutDiák mozgalom is felkeltette az érdeklődésüket. Jelenleg két tanuló közvetlenül is részt vesz a mozgalomban, mindketten a dohányzás káros hatásait vizsgálják. „Az érettségi ma már nem elég – hangsúlyozta Ács Katalin –, a továbblépéshez minél több tapasztalatra van szüksége a tanulóknak. Ezért is örülök, hogy mi adhattunk otthont ennek a rendezvénynek.”

A. I.