Járni is engedd…
A nyári híradásokban több televízió-csatorna foglalkozott a kisgyerekek használati tárgyai – köztük az úgynevezett bébikomp – kockázataival. Két ismert és elismert hegyvidéki szakembert kérdeztünk meg arról, mennyire biztonságos, illetve veszélyes ennek a „baba-járókeretszerű” eszköznek a használata.
Igen széles a kínálat bébikompból az áruházakban, mind külsőre, mind ár szerint, a 12 ezer forintostól egészen a 20 ezernél is drágábbig. „Sokan használták, és semmi bajuk sincs” – írják az eszközről néhány internetes fórumon. Vannak, akik úgy tartják, segít gyermeküknek járni megtanulni, a többség szerint viszont „különösen káros lehet”. Hozzáértők – többnyire ellenző – írásai is olvashatók több honlapon. Mi két hegyvidéki szakértőt kérdeztünk meg, hogy a természetellenes, túlságosan is a lábujjakra helyezett, befelé fordult lábtartáson kívül milyen más, akár károsabb hatásai vannak – ha vannak.
Jávorné dr. Kolozsváry Judit gyermekpszichológus szerint a gyerekeknek az a mozgásfejlesztő, amit önmaguknak hoznak létre.
– Itt nemcsak a mozgásszervek fejlődéséről van szó, hanem arról, hogy a mozgató idegpályák fejlődnek mozgás közben, és visszahatnak az agyi központokra – magyarázta. – Ezért amikor a gyerek egy önmagához képest fejlettebb mozgást tud kivitelezni – például a gyors, két lábon haladást segítő bébikomp révén –, az azt jelenti, hogy fejlődési fázisok maradnak ki, mert az előző mozgásoktól már fejlettebbé vált agyi központok irányítják ezeket az új mozgásokat is.
Akkor az tévedés, hogy a bébikomp megtanítja járni a gyerekeket?
– A legnagyobb tévedés, bizony! Az egészséges gyerek mindenképpen megtanul járni, de ami a legfontosabb: a saját tempójában, a saját ritmusában, s ezt nemcsak nem szabad, de káros is siettetni. Mint mondtam, a mozgató idegpályák fejlettsége teszi lehetővé az agyban a más minőségű, más fajtájú tanulást is.
Megfordítva viszont: a különböző későbbi tanulási nehézségeket éppen mozgásterápiával lehet ellensúlyozni.
– Pontosan ez mutatja az összefüggést. Ha nem mozoghat a gyerek a maga spontán módján, akkor nemcsak a mozgásidegpályák nem fejlődnek, hanem az agy egyéb tanulási képességei sem, hiszen az olvasás, az írás, a számolás, a társas kapcsolatok tanulását is megelőzi a mozgás tanulása.
Egyebek mellett a tanulás nehézségeivel is küszködő gyerekekkel foglalkozik Király-Kocsis Ibolya gyógypedagógus.
– A mozgásfejlődés azzal kezdődik – mondta –, hogy a baba felemeli a fejét, aztán a kezét kezdi figyelni, majd megfordul, később kúszik – vagyis a könyökeire támaszkodva húzza és ismeri meg saját súlyát –, felül, mászik, aztán feláll, és utána elkezd járni. Az anyukák egy része gyakran elköveti azt a hibát, hogy különböző eszközökkel biztosítja a mozgás körülményeit, pedig ezek nemhogy nem segítik, inkább gátolják a gyerek egészséges fejlődését, és ennek később érezhető hatásai is lehetnek.
Miben?
– Például amikor a gyerek ismerkedik a kezével, vagy megfordul, később elkezd pakolgatni, megtanulja a mozgások különböző irányát: fel, le, előre, hátra, oldalra. Ez a tudás észrevétlenül beépül a készségei közé, és segíti majd akkor, amikor a tanító néni azt mondja neki, most kanyarítsd erre a vonalat, vagy arra, és akkor megkapod ezt vagy azt a betűt. Ha ez nehezen megy, akkor nehezebb lesz például az olvasás megtanulása is. Jó esetben ez javítható, mert csak lelassította a tanulást. Szerencsés esetben azonban a gyereknek a saját tempója, üteme szerint kialakult harmonikus mozgása van, ekkor képes arra, hogy az iskolában megtanuljon írni, olvasni, és feladatokat oldjon meg.
Ezek szerint ellenzi a bébikomp használatát?
– Hogy mondhatnék ilyet?! Ha már megvan, például nagyszülők vagy rokonok meglepték vele a családot, néhány percre hasznos is lehet, bele lehet tenni a gyereket, amíg az anyuka például kimegy a fürdőszobába. Máskor viszont jobb hagyni szabadon kúszni-mászni, s ha feláll és elesik, abból is csak tanul.
A. I.