Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez
Nyitott_templomok_ejszakaja1

Nyitott Templomok Éjszakája

Lassan megszokottá válik, hogy kora ősszel, a Kulturális Örökség Napjához kapcsolódva a szakrális művészetek, illetve a katolikus egyház értékei iránt érdeklődők is gazdag és változatos programok közül válogathatnak. A Szakrális Művészetek Hete és a Nyitott Templomok Éjszakája ezúttal is bőséges kínálattal várta a hegyvidékieket.

Az Ars Sacra Alapítvány által ötödik alkalommal szervezett Szakrális Művészetek Hete ebben az évben is azt tűzte ki legfőbb céljául, hogy mindenki számára elérhetővé tegye azokat a képzőművészeti kincseket, zenei különlegességeket, amelyek alkalmasak lelkünk felemelésére. „A múlt emlékei mellett több kortárs művészeti kiállítással, zenei művel és színházi előadással töltekezhet a közönség – mondta az előkészületek során a rendezvényeket szervező Ars Sacra Alapítvány nevében Baksay Hédi. – Nem megszokott előadásokra invitáljuk a nézőket, hallgatókat, annál is kicsit többet szeretnénk adni: versekkel kiegészítve a lélekemelő zenei élményeket, kiállításokat.”
Az idei gazdag kínálatból a Hegyvidékre is jutott számos színvonalas program. A Galéria 12 szeptember 17-én nyitotta meg kapuját, a vendégek művészekkel találkozhattak, és kötetlenül beszélgethettek velük. Tallián Marianne és Lázár Balázs színművészek Békesség-óhajtás című előadóestjének a Zugligeti Szent Család Plébániatemplom adott otthont szeptember 20-án, ugyanezen a napon a Barabás Villában volt hallható Maróti Lajos A számkivetett – monodráma Dante életéről című előadása Juhász Róza rendezésében, Oberfrank Pál színművész előadásában, míg szeptember 21-én Hőgye Katalin keramikusművész nyitotta meg műhelyét a látogatók előtt. A következő hétvégén, 24-én a Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplomban Az angyalok bűvöletében címmel Sass Sylvia adott koncertet, másnap Szökj, lélek címmel Balázs László Gábor előadóestje volt hallható a Jókai Klubban.
A Nyitott Templomok Éjszakája az öt évvel ezelőtt útjára induló Városmisszió kezdeményezésből nőtte ki magát. Fluck Edit, a Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplom egész napos programjának szervezője elmondta, hogy az eredetileg Bécsből induló, azóta Európa számos nagyvárosában otthonra lelt kezdeményezés a híveket és a felekezeten kívülieket szeretné közelebb hozni a katolikus egyházhoz.
– A programok mellett a nyitott múzeumok jó példája nyomán meghirdettük a Nyitott Templomok Éjszakáját is, amikor a szokásos szentmisék után előadások, műsorok, koncertek következtek. Mivel adataink szerint Európában csökken a templomba járók száma, próbáljuk közelebb vinni hitünket az emberekhez.

Milyen eszközökkel?

– Például esténként, sötétedés után mécsest és bibliai idézetet adunk a járókelőknek. A legtöbben örömmel fogadják, és bejönnek a templomba meggyújtani a mécsest. Sohasem felejtem el, hogy az egyik évben egy úgynevezett „metálszerkós”, fiatal férfinak adtam át a kis ajándékunkat. Pár perccel később meglepve láttam, hogy térdre borulva imádkozik a templomban, láthatóan mélyen megérintve.

Hogyan fogadták a hívek az idei programokat?

– A hétvége első napján lehetővé tettük, hogy azok, akik – aláírásukkal igazoltan – egészségesek, tizenöt és hatvanöt év közöttiek, kis csoportokban, vezető irányításával felmehessenek a toronyba. Szinte egész nap jöttek az érdeklődők, még egy német turistacsapatnak is szerencséje volt. Az árkádok alatt teaházat nyitottunk, ahol finom teákkal és házi süteményekkel kínáltuk vendégeinket, alkonyatkor pedig a híveinkből álló kis fúvószenekar hangulatos koncertet adott a nagytemplom erkélyéről. Sötétedés után a teaházat beköltöztettük a kistemplomba. Eközben a költő halála hetvenedik évfordulója alkalmából Babits Mihály verseiből adott elő egy csokorral a közönségnek Könczei Anna és Vecsei Miklós. A napot jazzkoncert, majd taizéi imaóra zárta.

A városmajori mellett az Istenhegyi Szent László Plébánián és a Zugligeti Szent Család Plébániatemplomban várták a híveket éjfélig tartó programok: a késő este celebrált szentmisék és egyházzenei áhítat után a templomok történetének ismertetése, szentségimádás, rózsafüzér-imádság, a Zugligetben orgonahangverseny, valamint a hazáért bemutatott imaóra.Nyitott_templomok_ejszakaja2

(AI)

Épített vázák, tálak, kaspók

Sajátos technológiájának köszönhetően minden szempontból egyedi műveket alkot Bukrán Edit a Kútvölgyi úti keramikusműhelyében. A Szakrális Művészetek Hete keretében bárki kipróbálhatta, könnyű-e vagy nehéz ezeket a könnyedséget sugalló tárgyakat elkészíteni. Ott jártunkkor a művész épp azt mutatta látogatójának, hogyan kell előkészíteni az agyagot a munkához, majd az apró golyókból, hurkákból, kis csomócskákból hogyan lehet a negatív forma segítségével felépíteni a majdani tálat. Mint megtudtuk, többnapos, többlépcsős folyamat eredménye mindaz a sok szépség, ami műhelyében és galériájában sorakozik. Munkái között nemcsak használati tárgyakat – köztük vázákat, tálakat, kaspókat – láthatunk, hanem a szakrális üzenet több motívumát is, így például angyalszárnyakat, angyalkákat. Megrendelésre különféle szakrális tárgyakat is készít, a nagy egyházi ünnepek – főleg karácsony – alkalmával pedig több hasonló témájú ajándéktárgyat is.

Szakrális üzenetek a G 12-ben

Üzenet címmel nyílt kiállítás a Hajnóczy József utcai Galéria 12 kávézóban. A tárlatot megnyitó Fonti Krisztina alpolgármester az öt évvel ezelőtti első rendezvénysorozatra emlékeztetett: „A Városmisszió sikerén felbuzdulva három asszony úgy döntött, nem hagyják kihunyni azt a tüzet, amit a rendezvénysorozat gyújtott a szívekben, azóta évről évre megrendezik a Szakrális Művészetek Hetét. A művészi alkotásoknak különös, missziós erejük van, megérintenek bennünket, úgy közvetítik számunkra az üzenetüket.” Varga Lajos váci segédpüspök szerint „a látvány és a hozzá kapcsolódó dinamizmus sokszor megújulást visz az ember életébe”. Prokopp Mária művészettörténész azt mondta, hogy „a Hegyvidék Budapestnek egyfajta Parnasszusa, ahol olyan művek születtek eddig is, amelyek az európai élvonalbeli művészetet képviselik. A művészek azok, akik a transzcendencia üzenetét a világ felé tolmácsolni tudják, ezért a művészet maga is szakrális tevékenység.”