Barkibol_lehet_hires_matematikus

Bárkiből lehet híres matematikus

A Norvég Tudományos Akadémia döntése értelmében, a diszkrét matematikában és az elméleti számítástudományban elért eredményei elismeréseként, az idén Szemerédi Endre vehette át a matematika Nobel-díjaként számon tartott Ábel-díjat. Az Egyesült Államokban tanító professzor nemrégiben egykori alma materében, az Arany János iskolában tartott előadást, amelyen nem csupán a matematikáról beszélt.

„Édesanyám korán meghalt, ezért gyermekotthonokban nőttem fel, az utolsó a Hegyhát úti volt, amelyet mind közül a legjobban szerettem. 1954-ben, az Anglia elleni
meccs előtt éppen mellettünk, a Vörös Csillag szállóban készültek az Aranycsapat tagja, akik átjöttek az otthonba megnézni, hogyan játszunk. Bozsik »Cucu« megdicsérte a játékomat, amire a mai napig büszke vagyok – emlékezett vissza a gyerekkorára az Arany János iskolában tartott előadásán Szemerédi Endre, az intézmény volt diákja, aki jelenleg az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének professzora. – Annak idején az egész Sas-hegy természetvédelmi terület volt, hatalmas kertekkel, tele gyümölcsfákkal, dióval, mogyoróval, ami igazi éléskamrának számított a kollégista gyerekek számára. Nehéz volt letagadni a csínytevéseket, hiszen a diótól bezöldült a kezünk, Sárdi igazgató úr pedig ezt körmösökkel honorálta.”
Mint mondta, bármilyen hihetetlen, matematikusi pályája bizonyos értelemben az Arany iskola egykori tornatermében kezdődött. Akkoriban a testnevelés mellett táncolni is tanították a gyerekeket, e téren azonban Szemerédi Endre nem bizonyult túlzottan sikeresnek.
„Én voltam a legkisebb, ezért a nekem jutó lány nem akart velem táncolni. Azt hiszem, ekkor döntöttem el végérvényesen, hogy inkább a tanulásra koncentrálok. Azóta sem táncolok túl gyakran, legfeljebb a keringőre vállalkozom” – idézte fel a több mint ötven éve történteket a matematikus. Mint hozzátette, édesapja kérésére orvosnak készült, ezért a gimnáziumi évek alatt elsősorban a fizikával és a biológiával foglalkozott komolyabban.
Fel is vették az orvosi egyetemre, de már az első félévben rájött, hogy a gyógyítás nem neki való, ezért két esztendeig a Finommechanika gyárban dolgozott. Már munkásként véletlenül összetalálkozott egy iskolai barátjával, aki azt javasolta, próbálja ki a matematika szakot, hiszen Bende Sándor matematikatanáruk mindig jókat mondott róla. Ennek Szemerédi Endre szerint részben az volt az oka, hogy a pedagógus kettejüket küldte el esténként virágot szerezni az éppen aktuális barátnőjének…
„Az ELTE-n az első két évben tanárképzés működött, ezt követően lehetett szakosodni. Turán Pál számelméleti előadásai hatására döntöttem úgy, hogy
megpróbálom a matematikát. Nem is kaptam tanári diplomát, elméleti matematikusként végeztem, aminek az általános vélekedés szerint a világon semmi értelme nincs. Ez persze nem igaz, hiszen a látszólag érdektelen problémák megoldása viszi előre a gyakorlati matematikát. Ezzel foglalkozom a kezdetek óta a kutatóintézetben, majd 1990 óta a New Jersey-i egyetemen is” – beszélt szakmai karrierjéről a professzor, aki az idén átvehette a matematika Nobeljének számító Ábel-díjat.
Az általa is művelt diszkrét matematika és azon belül a kombinatorika a számítógép megjelenésével került előtérbe, hiszen nélkülözhetetlen a komputerek hatékony alkalmazásához. Matematikusként mindig egy adott probléma megoldása foglalkoztatja, soha nem törődött azzal, hogy ezért bármilyen elismerés járna.
Ezért volt meglepetés számára az Ábel-díj odaítélése, hiszen véleménye szerint akár száz másik ember is megérdemelte volna a kitüntetést. Esetében, mint mondta,
valószínűleg arról volt szó, hogy a bizottság tagjai közelebb álltak a diszkrét matematikához, amellett, hogy az elért eredményeket, illetve ezeknek a eredményeknek a hatásait is figyelembe vették, hiszen ez a díj valójában az életművet ismeri el.
Erről is szó esett a norvég királynál tett látogatásakor, melynek során elsősorban a tanításról és a sportról beszélgetett az uralkodóval. A díjátadás előtt az egyik múzeumban kellemes meglepetés érte őt, ugyanis kiderült, az intézmény vezetője Kepes Gyuláról – Szemerédi Endre feleségének rokonáról – ír könyvet, aki a Ferenc József-föld egyik felfedezője.
A gyerekek kérdésére a professzor a Szemerédi-tétellel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ez valójában egy filozófiai állítás: nincs olyan struktúra, amiben ne lenne egy olyan alakzat, amit rendnek nevezhetünk, azaz minden káoszban van valamiféle rend. Végezetül a friss Ábel-díjas tudós mindenkit megnyugtatott, hogy nem feltétlenül az iskolai eredmény számít, sokkal inkább az érdeklődés – azaz a rossz jegyek ellenére bárkiből lehet híres matematikus.

MM.