Mocsári hibiszkusz: este elhervad, reggel kinyílik
A hibiszkuszok – vagy magyarul mályvák – társasága egyike a legszínesebb, legváltozatosabb növénycsoportnak. Tagjai között éppúgy akad színes szobanövény, ahogyan sövénynek ültetett bokor is. A mocsári hibiszkusz ma még ritkán látott kerti virág, pedig tulajdonságai alapján sokkal több kertben ott lenne a helye.
A szobai hibiszkuszok virága 10-12 centiméter átmérőjű, a kertieké 5-6 centi. A maguk nemében ezek is nagynak számítanak, de ha a mocsári hibiszkusz 30 centis virágai kinyílnak egy kertben, ott hirtelen minden más virág kicsinek tűnik.
Ráadásul ezek a hatalmas virágok nemcsak méretüket tekintve érdekesek, de valóban gyönyörűek. Szirmaik vékonyak, a sugarasan rendeződő erek szép mintázatot adnak. A teljes körré záródó öt szirom között a porzókból összenőtt képlet és a végén a sárga termők csoportja figyelhető meg. A virágok színe fajtától függően a fehértől a rózsaszín árnyalatain át a vörösig terjed, de a közepük minden esetben sötétebb, általában vörös.
A növény Észak-Amerika mocsaraiban őshonos, a ma kapható fajták mindegyike az elmúlt évtizedek alatt nemesített változat. Őshazájában a meleg, nedves helyeket szereti, ahol sok a tápanyag, ezért a kertben is ilyen helyet kell keresni számára.
A Hegyvidék adottságai alapvetően nem felelnek meg a kívánalmaknak, de némi segítséggel és odafigyeléssel mindenütt kialakítható termőhely. Napsütötte részt kell keresni, ahol megoldható a rendszeres öntözés. A beültetés előtt fel kell javítani a talaj tápanyagtartalmát, és a későbbiekben is gondoskodni szükséges a rendszeres trágyázásról (elsődlegesen a nitrogén pótlásáról). Ilyen körülmények között az évelő növény minden újabb szezonban nagyobb bokrot nevel, amelyen több és több virág nyílik.
A mocsári hibiszkusz a magas hőigénye miatt későn bújik elő, ám gyors cseperedésbe kezd, és néhány hét alatt hatalmas leveleket nevel. A virágok a levelek hónaljából fejlődnek, így a növény növekedése folyamatos a virágzás alatt is. Kedvező körülmények között kétméteres magasságot is elérhet a kertben. Ősszel aztán az első hidegek hatására elpusztul, de a hajtások megmaradnak. Mivel ezek már nem kelnek életre, nyugodtan le lehet vágni őket az elszáradásuk után.
Szaporítása érdekes kertészeti feladat. Az évek alatt megerősödő tövet legegyszerűbben osztással lehet szaporítani. A megporzott virágokból érő termések által magvetéssel is érdemes próbálkozni. A magokat azonban vetés előtt néhány napra vízbe kell áztatni, ettől megpuhul a héjuk, és a csíra át tudja törni. Ez a mocsári növényekre jellemző védelem segít, hogy a száraz környezetbe kerülő magok ne csírázzanak ki és pusztuljanak el a mostoha körülmények között.
Különösen akkor lehet izgalmas a magvetésből származó növények felnevelése, ha több különböző virágú fajta virít egymás közelében, hiszen így új, váratlan virágszínek is felbukkanhatnak. Persze a növényeket egész egyszerűen meg is lehet vásárolni a jobb kertészeti árudákban.
Kártevők, kórokozók ritkán támadják meg, de amúgy sem okoznának nagy kárt a hibiszkusznak, mert a folyamatosan fejlődő levelek könnyen pótolják a károsodottakat. Ha a növény lassan fejlődik, vagy nem virágzik, akkor vélhetően a tápanyag-utánpótlással lehet gond. A szerves trágyákat kedveli a legjobban.
Előfordul, hogy a kerttulajdonosok a virágok gyors hervadására panaszkodnak. Ez nem valamilyen betegség, vagy gondozási hiányosság következménye, hanem a növény természetes tulajdonsága.
A hibiszkuszvirágok reggel nyílnak, este el is hervadnak, viszont olyan sok fejlődik belőlük, hogy szinte mindig van egy-kettő, amelyik virít. Ha nem akarjuk magvetéssel szaporítani növényünket, akkor az elvirágzó virágokat a magház kezdeményével együtt érdemes eltávolítani, és ezzel a tövet a magok érlelése helyett további virágzásra
ösztönözni.
(Barta)