Csillebércen épül fel a CERN adatközpontja
Kiemelkedő jelentőségű informatikai beruházás valósulhat meg a Hegyvidéken: az MTA csillebérci kutatóintézetében hozzák létre a svájci központú Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, azaz a CERN első szintű adatközpontját. Itt tárolják és kezelik majd a világ legnagyobb részecskegyorsítójában folytatott kísérletek során keletkező hatalmas adatmennyiséget.
„Nem akarunk zajos, füstös tevékenységgel járó fejlesztéseket a kerületben, most azonban szó sincs ilyesmiről, a csillebérci kutatóintézet területén egy fizikai kutatásokat szolgáló, »tiszta« beruházás valósulhat meg” – hangsúlyozta Pokorni Zoltán azon a sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjában, az egykori KFKI-ban épülhet meg a CERN legfőbb adatközpontja. A polgármester úgy véli, megérdemelten nyerte el a központ kialakításának lehetőségét az MTA csillebérci intézménye, ahol már az 1950-es évek óta magas szinten zajlanak kutatások.
Magyarország egyik legkiemelkedőbb huszonegyedik századi projektjének nevezte a Wigner Adatközpontot Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. A tárcavezető arról számolt be, hogy az MTA intézete a CERN nemzetközi tenderén mintegy harminc pályázót, köztük svájciakat, svédeket, norvégokat előzött meg. A sikerhez hozzájárult az is, hogy a magyar állam 8,5 milliárd forinttal támogatja a projekt megvalósulását.
„A központnak 2013. január 1-jén már működnie kell!” – utalt a szoros határidőre az MTA elnöke. Pálinkás József kiemelte a Hegyvidéki Önkormányzat közreműködését, a kerület ugyanis példás gyorsasággal folytatta le az engedélyezési eljárást, ami elengedhetetlen a beruházás elindításához. Az elnök a projekt nagyságrendjét illetően megemlítette, hogy a több mint 40 milliárd forint értékű számítástechnikai eszközpark működtetésének energiafelvétele nagyjából 3 megawatt, az adatokat pedig egy 100 gigabit/másodperc sávszélességű, később 400 gigabit/másodpercesre bővíthető optikai hálózaton továbbítják Svájcból; ez a sávszélesség összemérhető a teljes hazai internetforgalom kapacitásigényével.
A csillebérci telephely összképe nem változik jelentősen a fejlesztés miatt, az adatközpontot ugyanis meglévő épületekben helyezik el, igaz, ezeket a projekt igényeinek megfelelően korszerűsítik, átalakítják – mondta Lévai Péter, a kutatóintézet főigazgatója. Az intézményvezető hangsúlyozta, hogy nem egy egyszerű számítástechnikai beruházásról van szó, lényegében evolúciós ugrást valósítanak meg az adatok tárolásában. A CERN „agyának” budapesti kiterjesztése tudásközpontként is működne, a részecskefizikai kutatásokhoz kapcsolódó csúcsszínvonalú adatkezelés tapasztalatait szeretnék más területeken, például a bioinformatikában, kémiában, meteorológiában, földtudományban vagy akár a közigazgatásban hasznosítani.
A Wigner Adatközpont első számú feladata az elkövetkező években az lesz, hogy a világ legnagyobb részecskegyorsítójából, a CERN Nagy Hadronütköztetőjéből (LHC) érkező adatokat tárolja, kezelje, valamint feldolgozásra továbbítsa más, kisebb központokba. A fizikusok szerint ezekben az adatokban vannak elrejtve eddig ismeretlen, vagy csak feltételezett részecskék nyomai. Ezek között az egyik legkeresettebb az úgynevezett Higgs-bozon, amely az elemi részecskék tömegének kialakulásáért lehet felelős.
z.