Retek_telen-nyaron

Retek télen-nyáron

A kerek, piros retek a húsvéti asztal dísze, a tavasz egyik első, friss zöldsége. Enni viszont egész évben lehet, hiszen a növény különféle változatai mindig, még a tél közepén is megtalálhatók a zöldséges pultokon.

A termesztett retek, mindössze három fajt számláló nemzetségével, szinte jelentéktelennek tűnik a káposztafélék 3000-4000 fajt tartalmazó nagycsaládjában. A rokonságában megtalálhatók étkezési céllal termesztett zöldségek (brokkoli, karfiol, kelbimbó, kínai kel, torma, káposzta és még sok más zöldségnövény), takarmánynövények (például a takarmánykáposzta) és gazdasági növények (repce).
A kis fajszám ellenére a reteknek sem kell szégyenkeznie. A fajon belül számtalan alakjában, ízében, termesztésében és felhasználásában jelentősen eltérő fajtát nemesítettek belőle azóta, hogy elterjedt élelmiszernövénnyé vált.

Hónapos retek

Talán a legismertebb retekféle a hónapos retek. A legnagyobb tömegben tavasszal kapható, neve a nevelés időigényére utal.
Már a február végi fagyok után elvethető, és kedvező körülmények között valóban akár egy hónap alatt meghíznak pingponglabda méretű gumói, amelyek a szár alsó szakaszának megvastagodásából alakulnak ki. Ha ebben az állapotában nem takarítjuk be, akkor gyors fejlődését töretlenül fenntartva virágzik, magot nevel, és a nyár derekára el is pusztul.
Termesztése nem nehéz feladat, de érdemes betartani néhány alapszabályt. Ilyen például, hogy a nevelést idejében kell megkezdeni, mert a tavasszal már érezhetően meghosszabbodó nappalok a növényt virágzásra ösztönzik, és a gumónevelés háttérbe szorul, vagy elmarad. Érdemes ezért a fagyok után azonnal, vagy ősszel vetni.
Mivel kicsi a helyigénye, akár nagyobb edényben is termeszthető, de ilyenkor különösen figyelni kell jelentős vízigényére. A gyors fejlődéshez sok tápanyagra van szüksége, amit komposzttal (vagy ha nincs más megoldás, műtrágyával) biztosítsunk, mert a szerves trágya elronthatja a zöldség ízét!
Ugyanígy élvezhetetlenné teheti a retket a tömörödött, agyagos, kötött talaj. A gyors fejlődés és a korai vetés általában biztosítja a kártevőmentességet, de mint minden talajban vagy talajfelszínen fejlődő gumó, ez is felkeltheti a kártevők érdeklődését.
A retek magját tavasszal a kertészeti boltokban, vagy az áruházakban is megtalálhatjuk. Érdemes rövid tenyészidejű fajtát választani, és lehetőleg olyat, amelynek gumói minél nagyobb részben a föld felett vannak. Így kevésbé kitettek a kártevőknek, látványosabb a fejlődésük, és könnyű megítélni, mikor kell felszedni őket.

Jégcsapretek

A neve alapján könnyen azonosítható jégcsap retek a hónapos retek egyik változata, azonban hosszú, fehér gumótestet nevel. Nagyobb gumójának neveléséhez sokkal több levélre és időre is szükség van, így ez a fajta nem jelenik meg a hónapos retekkel egyszerre a piacon. Sokkal jellemzőbb, hogy ősszel és télen lehet vele találkozni, amikor sok más zöldség már nem kapható.

Sörretek

Talán nem is annyira meglepő, hogy a német, vagy müncheni reteknek is nevezett, fehér húsú, gömbölyded sörretket hagyományosan sör mellé kínálták. Nálunk ilyen felhasználása kevésbé elterjedt, inkább a salátákba, vagy szendvicsekbe ajánlható a téli hónapokban. Ízletes és puha retekfajta.

Fekete retek

Kinézetében talán a céklára emlékeztet legjobban ez a fekete héjú, szintén gömbölyded zöldség. Meghámozva előtűnik fehér húsa, amely valamennyi retekféle közül a legkeményebb. A karalábéhoz hasonlóan vékony szeletekre vágva, nyersen ehető.

*

A retek fogyasztása nemcsak kellemesen csípős íze, hanem a benne lévő értékes anyagok miatt is ajánlható. Magas C-vitamin-tartalmának köszönhetően erősíti az immunrendszert, ami különösen ősszel és télen fontos. Ásványi anyagai és mustárolaj-tartalma segítik az emésztést, csillapítják a megfázás tüneteit, védik az epét és a vesét.
Különösen a tél végi, tavaszi méregtelenítő kúrák alkalmával érdemes enni. A zsenge hónapos retekből, kis kockákra vágva, finom leves is főzhető.

(Barta)