Menta1

Menta, a nimfából lett növény

A mentafélék örömmel benépesítik a kert nedvesebb részeit is. Vadon, patakpartokon, üde réteken előforduló fajtái mellett ma már a legváratlanabb megjelenésű és illatú nemesített változatok is elérhetők, amelyekből akár sokszínű és pikáns konyhaművészeti alapanyagok is válhatnak.

A menta nemzetséget a növényrendszertan az ajakosvirágúak közé sorolja az árvacsalánfélékkel együtt. Nevét Minthéről, egy görög nimfáról kapta, akire szemet vetett Plútó. Persze, a vonzalom kitudódott, a mitológiai alvilág istenének féltékeny arája bosszút esküdött, és véget vetett a plútói szerelemnek: növénnyé változtatta a gyönyörű nimfát. A szerelmes Plútó már nem tehetett többet, mint különleges illattal ajándékozta meg egykori kedvesét.
A szűken vett mentafélék összesen csak egy bő tucatnyi fajt számlálnak, azonban a pontos számot nem lehet megállapítani, mert a fajok vadon is képeznek hibrideket, így a természetben is fellelhető változatok száma jóval meghaladhatja a tiszta fajokét. A hazánkban is őshonos menták évelő, lágy szárú növények, előszeretettel élnek mocsarakban, nedves réteken, folyóvizek partján, liget- és láperdőkben.
Legfőbb közös ismertetőjegyük a kissé szőrös, tojásdad szélükön csipkés vagy fűrészes levelek, ezek összemorzsolva összetéveszthetetlen mentaillatot árasztanak. Halványlila virágaik aprók, a szár csúcsán sűrű örvökben állnak, gyakran tömött gömbvirágzatra emlékeztető módon. A növény erőteljes föld alatti szárakat is nevel, amelyekkel hatékonyan szaporodik, és sűrű telepeket hoz létre.
Hazánkban több mentafaj található. A legelterjedtebb talán a vízi menta, a legismertebb az előbbi faj hibridjeként kialakult borsmenta, de gyakori a fodormenta és a lómenta is. A köznyelvben macskamentaként ismert kerti növény, melynek citromos illatát valóban nem kedvelik a cicák, rokon faj, nem tartozik a menta nemzetségbe.Menta2Annak ellenére, hogy a hétköznapokban friss mentával leginkább csak a mojito koktélban és a fagylaltkelyhekben találkozunk, a menta előszeretettel használt gyógynövény. Elterjedési területén a gyomor és a bélrendszer gyógyítására és a megfázás, köhögés tüneteinek enyhítésére használták, de az utóbbi időben végzett kutatások szerint korunk sok nyavalyája, így a rák ellen is jó.
Fogfehérítésre és a szúnyogok távoltartására is kiváló. A sivatagi nomád népek a friss mentahajtásokat forró vízzel leöntve, teaként fogyasztják. Talán első hallásra furcsa a melegben forró teát inni, de a növény hűsítő, nyugtató hatása elviselhetővé teszi a Szahara forróságát.
A menta beszerzése és nevelése nem tartozik a nagy kihívást jelentő kertészeti feladatok közé. A vadon is előforduló növény jól érzi magát a hegyvidéki kertekben is. Nem igényes sem élőhelye, sem a fényviszonyok szempontjából, de elvárja a rendszeres öntözést. Az öntöző-automaták hatókörében érzi magát a legjobban, ahol néhány év alatt sűrű állományt fejleszt. Ha fűszerként vagy gyógynövényként szeretnénk használni, akkor virágzás előtt vágjuk le a leveles szárakat, és szellős helyen szárítsuk meg, vagy közvetlenül a felhasználás előtt frissen szedjük az egészséges szárcsúcsokat, leveleket.
A menta az utóbbi években ismét népszerű növény lett, sok városi erkélyt, ablakpárkányt meghódított, ami egyértelműen az izgalmas, frissen nemesített fajtáknak tudható be. A nagyobb kertészeti árudákban, vagy a különlegességekre specializálódott kisebb kertészetekben járva beszerezhetünk csokoládé-, gyömbér-, banán-, ananász-, alma- és eperillatú mentákat. Talán a legkülönlegesebb mégis a bergamott és a kölni illatú változat. A különleges aroma mellett vannak cirmos levelű díszmentafajták is.Menta3Bár ezek a különlegességek gyakran érzékenyebbek az őshonos mentáknál, kevésbé viselik jól a téli hideget, mégis érdemes velük foglalkozni, mert a belőlük készített nyári limonádékat nem csak a gyerekek fogyasztják szívesen. Nálunk még nem közkedvelt, de friss mentából készíthető illatos likőr is. Ezt a hosszú érlelés és a magas alkoholtartalom miatt inkább a téli, hideg napokon ajánlott fogyasztani.

Barta István