Emlékek a magyar tenorkirályról
Az idén szeptember 18-án lesz Simándy József, a Kossuth-díjas operaénekes, a Hegyvidék posztumusz címmel kitüntetett díszpolgára születésének 100. évfordulója. A jubileum apropóján országszerte megemlékezésekkel, kiállításokkal, hangversenyekkel és egy nem mindennapi irodalmi pályázattal emlékeznek a magyar tenorkirályra.
Bizet Carmen című operájában, Don José szerepében lépett először színpadra 1946 márciusában. Szinte azonnal a mély vízben találta magát, ám annyira kiválóan teljesített, hogy annak az egész országban elterjedt a híre. Ekkor kezdődött Simándy József karrierje, akinek a hangja a mai napig sokakat megérint.
A magyar tenorkirály rajongóinak és családjának különösen fontos esztendő az idei: szeptember 18-án lesz száz éve annak, hogy Kistarcsán megszületett a legendás énekes. A centenárium apropóján a Kistarcsai Kulturális Egyesület (KIKE) és a Simándy család országszerte kiállításokkal, hangversenyekkel és emlékezésekkel rója le tiszteletét.
A Kossuth-díjas operaművészt a Hegyvidéki Önkormányzat 2015-ben posztumusz díszpolgári címmel tüntette ki – az elismerést Pokorni Zoltán polgármester Simándy József özvegyének, Simándy Józsefnének adta át. A jubileumi évben egyebek mellett a Hegyvidéken, a Bajor Gizi Színészmúzeumban is felidézhetjük az énekes munkásságát: a „Háromszázezer magas Cé” című program szeptember 18-án várja a rajongókat.
A rendezvénysorozat egyik legfontosabb eleme az az irodalmi pályázat, amit a KIKE írt ki. A művész születésének századik évfordulója alkalmából egy Simándy Józsefről szóló, személyes megemlékezéseket tartalmazó kötet készül. A pályázatra amatőr és rendszeresen publikáló szerzőktől várnak eddig még meg nem jelentetett műveket. A legjobb alkotásokat pénzjutalommal díjazzák: az első helyezett 100 ezer, a második 30 ezer, a harmadik 20 ezer forintot kap. A pályázat részletes kiírását a www.kike.hu oldalon találják az érdeklődők.
A centenáriumi eseményeket ismertető sajtótájékoztató után a tenorkirály fiával, Simándi Péterrel beszélgettünk, aki elmondta, hogy őt és családját a szeretet és a jó szándék vezérelte a programok kialakításában. „Az idő rostája sok mindent elfeledtethet velünk, de Simándy Józsefet, az édesapámat nem lehet kirostálni! Ezért van szükség a sok hangversenyre, kiállításra – szögezte le az operaénekes fia, aki elárulta, ő maga is ír majd emlékezést. – Szándékosan nem tartom be a pályázat követelményeit, mivel nem akarok nyerni. Csak mesélni szeretnék Simándy Józsefről, akiről sokan tudják, hogy a munkáját száztíz százalékos precizitással, szorgalommal és akarattal végző ember volt, ám azt kevesen, hogy milyen volt kenyérre kenhető apuciként. Hatvankét éves vagyok, de még most is hiányzik az édesapám…”
BM