Lakossági fórumok a népszavazás kérdéséről

„Kettős érzelmek munkálnak bennünk: a szerencsétlen, elesett emberek iránti részvét és szolidaritás mellett lelkünkben van a félelem érzése is, hogy meg tudjuk-e őrizni otthonunk biztonságát, életünk minőségét, a kultúránkat. A népszavazás arról szól, hogy ebben a nehéz kérdésben nem másra bízzuk, hanem saját kezünkbe vesszük a döntés jogát” – mondta el Pokorni Zoltán, a Hegyvidék polgármestere a Barabás Villában megtartott lakosságifórum-sorozat felvezetéseként.
Ónodi-Szűcs Zoltán a saját szakterülete, az egészségügy szempontjából hívta fel a hallgatóság figyelmét néhány fontos körülményre. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kiemelte: amíg Magyarországon Európa egyik legjobb oltási rendszere működik, azokban az országokban, ahonnan a bevándorlók jönnek, szinte teljesen hiányoznak a nálunk alkalmazott oltások, és ez Európa-szerte növeli a fertőző betegségek elterjedésének kockázatát.
Az államtitkár hozzátette: hiába vannak a határon egészségügyi vizsgálatok, ha a bevándorlók nem működnek együtt a hatóságokkal. Ezzel együtt sokat tesznek annak érdekében, hogy kezeljék a menekültek egészségi problémáit – a déli határ mentén dolgozó magyar orvosok a szerb oldalra is rendszeresen átjárnak, hogy segítséget nyújtsanak az ott dolgozóknak.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere arról beszélt, hogy az illegális bevándorlók száma évről évre növekszik, tavaly már másfél millióan érkeztek Európába. Az uniós kvótacsomag, azaz a bevándorlók kötelező szétosztása azonban semmilyen problémára nem nyújt megoldást, sőt önmagában is értelmetlen, hiszen az érintettek szabadon mozoghatnak a schengeni határokon belül.
A fehérvári polgármester szerint a brüsszeli politikusok által szorgalmazott kényszerbetelepítés nemzeti ügy, ami a jövőnket, gyermekeink, unokáink sorsát is meghatározza. Egy ilyen kérdést Európában alkotmányos eszközökkel szoktak eldönteni, és – mint fogalmazott – kevés alkotmányosabb eszköz létezik, mint a népszavazás.

sz.