Ket_muvesz_Parizs_vonzasaban

Két művész Párizs vonzásában

Évszázadok óta rivalizáló két műfaj kötött barátságot a Hegyvidék Galéria és a KOGART közös kiállításán. Csernus Tibor festményei és Szmrecsányi Boldizsár, azaz Boldi szobrai egymást kiegészítve hívják vizuális játékra a látogatókat a Hegyvidék Galériában.

A tíz évvel ezelőtt elhunyt Csernus Tibor festményeit és a Hegyvidéken élő Szmrecsányi Boldizsár (Boldi) szobrait sorakoztatja fel a Párizs vonzásában című évzáró kiállítás, amelyet közösen szervezett a Hegyvidék Galéria és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART). Az ismert és elismert alkotók a maguk eszközeivel, a művészet nyelvén mesélnek alakokról, formákról, az emberi test mivoltáról.
„Csernus Tibor az egyik legkiválóbb magyar festő volt – mondta Pokorni Zoltán polgármester a megnyitón. – Boldival kapcsolatban nagyon elfogult vagyok. Egyrészt ő egy igazán varázslatos és barátságos személyiség, másrészt igen kifinomult és tehetséges szobrászművész. Sokan a turulszobor kapcsán ismerik őt, de az nem egy tipikus Boldi-mű. Kevesen tudják róla, hogy az önkormányzat melletti Erkel-büszt is az ő alkotása. Nagy kedvencem a Gesztenyés kertben található 1956-os emlékműve, a Szabadság szárnyaló madara.” A polgármester arról is beszélt, hogy büszke a Hegyvidék Galériára, amiért nem csak kerületben élő művészeknek ad bemutatkozási lehetőséget.
Kosinsky Richárd kiemelte, hogy a festménynek és a szobornak is térre van szüksége ahhoz, hogy érvényesülni tudjon. A KOGART művészettörténésze egyebek mellett a kiállított munkák közti harmóniáról is szólt: „Csernus Tibor a szobrászattól eltérően nem elvesz az anyagból, hanem építkezik. Vonalakból, formákból és színekből jönnek létre formátlan, arctalan alakok, amelyek aztán a szemünk előtt válnak emberré. Boldinak nagyon finom ívű, a redukció sűrűségéből és a minimalizált formákból kialakuló szobrai szintén előttünk válnak alakokká. Márvány- és bronzalkotásai tekintélyükkel ellökik maguktól a nézőt, ugyanakkor hívogatják is, hogy érintsék meg. Incselkedés van ezekben a művekben.”
A kiállítás megnyitója után, a sűrű gratulációk közepette alkalmunk nyílt megkérdezni Boldit.

– Párizs vonzásának köszönhetően itt sikerült megcáfolniuk, hogy a szobor és a festmény rivalizál egymással.

– Csernus Tibort 2001-ben ismertem meg, nagyon szoros kapcsolat volt közöttünk. A kezdetekben rengeteget segített a párizsi kiállításokon való megjelenésekben. Mindkettőnknek sokat jelent a francia főváros. Az itt kiállított képek Tibor meghatározó alkotói korszakának részei. A festmények és a szobrok nagyon jól kiegészítik egymást. Hegyvidéki szobrászként jólesik, hogy egy ilyen szép és rangos helyen is bemutathatom az alkotásaimat.

– Milyen a műterem, ahol a Boldi-szobrok születnek?

– Nagyon koszos! Természetesen ha jön valaki, akkor mindig kitakarítom. Tisztán ugyanis nem lehet dolgozni, a kő megmunkálása hatalmas porral jár. A műtermem telis-tele van modellekkel és rajzokkal. Mindennap alkotok – zárta rövid beszélgetésünket a Prima Primissima díjat megtestesítő kisplasztika és az V. kerületben található rollerező gránitfiú megálmodója.

Balázs Attila, a Hegyvidék Galéria vezetője sikerként könyvelte el az évzáró kiállítást. „Felemelő érzés, hogy a befektetetett munka meghozta a gyümölcsét – mondta. – Magasra tettük a lécet, de jövőre is olyan programokat tervezünk, amikkel megőrizhetjük a galéria színvonalát.”

BM.

 

Párizs vonzásában – megtekinthető 2018. január 22-ig a Hegyvidék Galériában (XII., Királyhágó tér 10.).