Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Az_Istenszeme_villa_hiteles_tortenete1

Az Istenszeme villa hiteles története

A XII. kerületi legendáriumban sokféle adat és történet kering a Haggenmacher-villáról, az egykori Istenszeme fogadóról, amely állítólag az 1760-as években épült, és ahol Kossuth Lajos is többször megfordult. A dokumentumok alapján kijelenthetjük, hogy a ma ismert villaépület 1884 és 1885 között készült, így nem átépítették a korábbit, hanem egy teljesen új villát húzatott fel a Haggenmacher család. Az egyik leszármazott, Weiszmahr Zsuzsanna kutatásainak köszönhetően került elő mind a telekvásárlásról, mind az építési engedélyről szóló irat a Fővárosi Levéltárból. Az alábbiakban az ő kutatásának eredményeit ismertetjük, kiegészítve eddigi ismereteinkkel és néhány történelmi adalékkal.

Az 1957-ben kiadott „Geschichte der Familie Haggenmacher von Winterthur” könyv szerzője, Emil Wegman szerint Haggenmacher Károly 1832-ben született, és véglegesen 1863-ban érkezett Budára-Pestre. Az Első Buda-Pesti Gőzmalom Rt.-nél vállalt munkát mint főmolnár. Sikeres karriert futott be, miután hamarosan műszaki és kereskedelmi igazgató, majd vezérigazgató, főrészvényes, végül a cég igazgatósági elnöke lett. Azt a zugligeti birtokot, amelyen ismereteink szerint az egykori Istenszeme állt, Haggenmacher Károly vette meg – eddig úgy tudtuk, hogy már az 1860-as években, azonban a levéltári adatok szerint csak 1880-ban.Az_Istenszeme_villa_hiteles_tortenete4A Fővárosi Lapok 1880. december 2-i számában, a rövid hírek között a következőt olvashatjuk: „Haggenmacher Károly, gőzmalmi igazgató a zugligetben megvásárolta a volt zugligeti részvénytársulat birtokát képezett területet, hogy e helyet nyáron át még vonzóbb hellyé tegye.” Tehát a vétel időpontja: 1880. Hogy az eladó mióta birtokolta és mekkora területét a Zugligetnek, az ebből a szűkszavú híradásból, sajnos, nem derül ki.
A terület beépítése csak négy évvel később kezdődött meg. Ezt bizonyítja az Építési Ipar 1884. július 20-i számában olvasható bejegyzés: „Haggenmacher Károly által az I. ker. Zugliget 7205-7209 számú telken építendő nyári lakás tervei.”
Az 1884. július 5-i dátumú, saját kezű kérvény szövege a következő volt: „Haggenmacher Károly, aki Buda szabad királyi városa Virányos dűlőjének 6471-6476 kertjében a 7205-7209 telek tulajdonosa vagyok, szeretnék a 7205-7209/a parcellán egy új nyári lakot építeni, amelynek terveit két példányban mellékeltem. Kérem az építési engedély kiállítását. A szomszédokat nem szükséges értesíteni, mivel az épülő objektum egy 92 hold nagyságú terület közepében fekszik.”
A főváros még aznap helyszíni szemlét tartott, és július 14-én „műszaki szempontból akadály fenn nem forog” szöveggel küldte tovább a kérvényt a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, amely július 24-én tartott ülésén elfogadta azt (Podmaniczky Frigyes írta alá). Ezek után Budapest Főváros Tanácsa július 28-án megadta az építési engedélyt.Az_Istenszeme_villa_hiteles_tortenete2Haggenmacher Károly 1885-ben már lakhatási engedélyért folyamodott, amit június 24-én meg is kapott: „Tisztelettel alulírott a 38552/884 III. számú határozattal nyert építési engedély alapján az I. ker. Zugliget 7205-7209/a hrsz. telkemen új nyári lakomat teljesen felépítettem és lakhatóvá tettem, minek folytán esedezem ügyvédem által: miszerint részemre a lakhatási engedélyt mielőbb kiadni méltóztassék.”
Az építési engedély birtokában a villa felépült, és 1885-ben már lakható volt. Az eredeti tervrajzok nem kerültek elő, eltűntek a második világháború idején. Nagy szerencsénkre azonban a mérnöki hivatal előadói ívén részletesen szerepel a ház beosztása. A lakhatósági engedély szerint az első emelet 5 szobát, 1 előszobát, 1 konyhát, 1 éléskamrát, 1 fürdőszobát, a földszint 2 szobát, 1 konyhát, 1 mosókonyhát, a „pinczefertály” 1 kocsiszínt és 1 présházat tartalmazott.Az_Istenszeme_villa_hiteles_tortenete3Az idézett dokumentumok birtokában megállapíthatjuk, hogy teljesen új nyári villa épült, ami arra enged következtetni, hogy ha az Istenszeme fogadó egykor a birtokon is állt, valószínűleg 1880 előtt megsemmisült a jól ismert tulajdonosváltások és a tűzvészek következtében. Az sem kizárható, hogy a területvásárlás után az építési kérelem azért csak négy évvel később készült el, mert az egykori romos fogadót, házat el kellett bontani, vagy a tulajdonosok úgy látták, nincs értelme felújítani, és új villát húzattak fel a helyére, mellé, vagy akár kissé távolabb az egykori vendéglátóhelytől. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a korábbi vendéglő homlokzatáról az „Isten szeme” szimbólum az új villán is látható. Mindemellett az biztosan állítható, hogy a ma ismert Haggenmacher–Istenszeme-villa 1884 és 1885 között épült, így nem azonos az egykori Istenszeme fogadó épületével.
A villa további sorsáról később még olvashatnak helytörténeti rovatunkban.

Weiszmahr Zsuzsanna–Földváry Gergely