Hogyan védekezhetünk a tomboló forróság ellen a városokban?

A városi hőstressz zölddel történő csökkentési lehetőségeiről rendezett nemzetközi online akadémiát a Hegyvidéki Önkormányzat a „Zöld Környezet és Egészség” projekt keretében. Jobb időpontot nem is lehetett volna találni ennek a mindenki számára nyitott rendezvénynek, mint az év első hőhullámának napjait.
Egy közelmúltban tartott fővárosi, szabadtéri koncerten a hallgatóság nem a számára előkészített párnákon foglalt helyet, hanem a színpad mögötti terebélyes juharfa alatt keresett menedéket a délutáni napsütés és meleg elől. A példa jól mutatja, hogy a téma mennyire aktuális. Még ha nem is találkozunk mindennap a városi hősziget és hőstressz szavakkal, ezek napi szinten érintik az életünket. Minderről a rendezvény házigazdája, Kállay Tamás, a projekt vezető szakértője beszélt bevezetőjében.
Az első előadó Birgit Georgi klímaadaptációs szakértő volt, aki elmondta, hogy a hőség – azonkívül, hogy kellemetlen – milyen drasztikusan emeli a veszélyeztetett korosztályok és betegek halálozási kockázatát, hat azonban a fiatal és egészséges emberekre is. A klimatizált irodaházak déli oldalán dolgozók – az azonos hőmérséklet dacára – 4%-kal kevesebb időt töltenek munkával, mint az árnyékos oldalon ülő kollégáik. Mindemellett a munka hatékonysága is sokat romlik, ami már kimutatható nemzetgazdasági következményeket is maga után von.Hogyan_vedekezhetunk_a_tombolo_forrosag_ellen1Mit lehet tenni a városok felmelegedése ellen? A települések ellenálló képességével és klímaadaptációs lehetőségeivel foglalkozó szakértő szerint három lehetőség van: hűvös helyre menekülni a hőségnapokon, technológiai megoldásokat keresni és zöldíteni. A klimatizálás gyors megoldás, de egészségügyi kockázatai és tetemes energiaigénye miatt nem ajánlható. A léghűtés visszásságára példa, hogy a német fővárosban a korábbi berendezések már nem voltak képesek hathatós megoldást nyújtani az utóbbi évek hőhullámai ellen.
Ugyanakkor egyszerűen kimutatható, hogy az utcai fák alatt akár 10-12 fokkal hűvösebb van, vagy egy zöld tető 2-4 fokkal hűti le az alatta lévő helyiségeket. A hegyekkel körülvett Salzburgra kidolgozott modell szerint ha azt szeretnénk elérni, hogy a hőségnapok száma ne növekedjen a következő harminc évben, akkor 30%-kal kellene csökkenteni a burkolt felszín arányát, fűvel bevetni a csupasz talajfelszínt, 50%-kal növelni a fák és a zöld tetők mennyiségét. A feladat nem tűnik könnyűnek, de a tét az egészségünk és a lakókörnyezetünk élhetősége!
A Wageningeni Egyetem munkatársa, Sanda Lenzholzer szavaiból további részletek rajzolódtak ki a városok által nappal eltárolt és éjszaka visszasugárzott hő hatásairól, a városi zöld területek, parkok hűtőhatásáról. A mérések szerint az árnyékolás és az elpárologtatott nedvesség által akár már egyetlen fa is képes mérhető és érzékelhető mértékben javítani mikrokörnyezete klímáját, ami különösen szembetűnő egy hasonló hatásoknak kitett burkolt területtel vagy épülettel összevetve.
Meglepő lehet, hogy az európai szinten is a legszínvonalasabb kutatásokat folytató egyetem érdeklődésének fókuszában nem a dél-európai városok állnak, hanem többségében az északi, skandináv területek, amelyek messziről nézve talán mentesek a problémától, ám a valóságban ugyanolyan sérülékenyek, mint a hagyományosan forró vidékek. Sanda Lenzholzer arról is beszélt, hogy milyen szerepet játszanak az álló- és folyóvizek a városok hőháztartásában. Egy tó napközben alig melegszik fel és hűti környezetét, ugyanakkor éjszaka megtartja viszonylag állandó hőmérsékletét és stabilizálja a klímát.
Budapest hőtérképén is jól látható, hogy a Duna vonala mennyivel hidegebb a belvárosi kerületeknél, és ez a hatás a partoktól néhány utcányira is érezteti hatását. A zöld területek különösen akkor tudnak hatékonyan hűsíteni, ha tervezésüknél a levegő mozgását is figyelembe veszik a szakemberek. Ezt érezhetjük a Hegyvidéken, amikor a nyugati hűvös szelek átbuknak a Normafa vonulatain, és hűtik a magasabban fekvő hegyoldalakat.
Végezetül az OASIS program vezető szakértője, Maria Sitzoglou mutatta be, hogyan sikerült párizsi iskolaudvarokat hűsítő menedékekké alakítani. A koncepció célja nemcsak egy élhető zöld terület tervezése volt, hanem az iskolások bevonása és a lehető legszélesebb szempontrendszer figyelembevétele a tényleges tervezés megkezdése előtt. A végeredményként kialakított udvarokon sok és nagyon sokféle növény kapott helyet, és kis patakok formájában a víz is megjelenik. Mindamellett természetesen a szokásos játékok, mászókák, csúszdák, hinták is a gyerekek rendelkezésére állnak, és szolgálják az egészséghez nélkülözhetetlen mozgást.Hogyan_vedekezhetunk_a_tombolo_forrosag_ellen4A kellemes környezet pihentet, és teret ad a beszélgetésekre, emellett a kertek az oktatásban is segítséget nyújtanak. A komplexitást jól szemlélteti, hogy a forró tanítási napokon speciális étrend szerint étkeznek a tanulók. Az iskolaudvarokat a tanítási idő után a környékbeliek is használhatják, élvezhetik.
Az immár negyedik online akadémián elhangzó kutatási eredményeket – a szakmai nézetek részleteinek nagyvonalú negligálásával – igen egyszerűen össze lehet foglalni: nem nyugtathatjuk meg magunkat azzal, hogy zöld kerületben élünk, tovább kell (okosan) zöldítenünk az ablakpárkányainkat, tetőinket, falainkat és kertjeinket! Minden egyes fa, álljon akár a kerületi erdőkben, vagy a forgalmas utcák valamelyikén, segít, hogy évről évre melegedő városaink élhetők maradjanak.

(Barta)