Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

A Szent János Kórház COVID-osztályán is egyre több az új beteg

Fontos, hogy minél többen éljenek az ingyenes és akár életmentő oltás lehetőségével, kerüljék a tömeget, és ha tehetik, viseljenek maszkot – javasolja dr. Horváth Benedek. Az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő COVID-osztályának műszakvezetőjét a koronavírussal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról, a vakcinák hatékonyságáról és a negyedik hullám kihívásairól is kérdeztük.

  • Mesélne magáról?
  • Belgyógyász szakorvos vagyok, alapvetően a Szent János Kórház I. számú Belgyógyászati–Gasztroenterológiai Osztályán dolgozom. A koronavírus-járvány megjelenése óta azonban főleg a COVID-fertőzöttek ellátásában veszek részt. Az előző hullám idején a többi között a Kútvölgyi Klinikai Tömbben is szolgáltam. Jelenleg a Szent János Kórház COVID-osztályán vagyok műszakvezető.
  • Miért volt szükség a COVID-osztály létrehozására?
  • Kellett egy olyan központi hely, ami lehetővé teszi a társosztályok gördülékeny működését, hiszen így a fertőző betegeket izoláltan, külön álló épületben kezelhetjük. Ez minden szempontból biztonságosabb megoldás.
  • Említette, hogy a pandémia magyarországi megjelenése óta részt vesz a koronavírusos betegek kezelésében. Milyen tanulsága volt a korábbi hullámoknak?
  • Ekkora méretű világjárvány az utóbbi száz évben nem volt. Ez egy hullámokban jelentkező vírus, így előre fel tudunk készülni a tömeges megbetegedésekre. Az esetszámok növekedésével meg kell hozni a megfelelő óvintézkedéseket – a maszkviselés és a tömeg elkerülése jelentősen visszaszoríthatja a fertőzéses gócpontok kialakulását.
  • Az ősz beköszöntével Magyarországot is elérte a koronavírus-járvány negyedik hulláma. Az adatok szerint egyre több az új fertőzött, legutóbb tavasszal volt ennyire súlyos a helyzet. A Szent János Kórházban is nőtt a kórházi kezelésre szoruló betegek száma?
  • Igen, itt is érzékeljük a negyedik hullámot. Sokan otthon gyógyulnak, de a kórházi ellátást igénylő fertőzöttek is egyre többen vannak.
  • Hazánkban közel hatmillió ember megkapta már a koronavírus elleni vakcinát. A súlyos, kórházi kezelést igénylő betegek között oltottak is vannak?
  • A kezdeti időszakban a betegek döntő többsége oltatlan volt, most viszont már sajnos vannak köztük oltottak is.
  • Az oltottak esetében mitől függ a betegség lefolyása? Számít, hogy milyen vakcinát kapott az illető?
  • Tapasztalataink szerint nem a vakcina típusa számít. Nincs jobb vagy rosszabb oltóanyag. Az a fontos, hogy a COVID-fertőzöttnek van-e valamilyen súlyos társbetegsége. A vakcina rengeteget jelent, az immunizált betegeknek sokkal jobbak a túlélési esélyeik, mint azoknak, akik nincsenek beoltva.
  • Az első két hullám során főleg az idős, krónikus betegek voltak veszélyben, tavaly ősszel azonban a fiatalokat sem kímélte a vírus. Most kik a legveszélyeztetettebbek?
  • Jelenleg főleg idős, több társbetegségben szenvedő betegünk van. Leginkább a hatvan és a hetven éven felüliek vannak veszélyben, de sok minden függ az oltottsági státusztól is. Tavasszal harminc-negyven év közötti betegeket is elveszítettünk. Most is vannak kirívó esetek, de nem ez a jellemző.
  • 2019 óta egyre több COVID-mutációval találkozunk. Jelenleg a delta variáns terjed a leginkább. Mennyivel veszélyesebb ez az új változat?
  • Konkrétumot csak utólag mondhatunk – a betegség lefolyásától és reprodukciós rátájától is függ a variáns súlyossága. Mi a COVID-fertőzöttek kezelésével foglalkozunk; amikor PCR-tesztet kérünk, csak azt tudjuk, hogy pozitív-e az illető. A variáns tipizálását nem látjuk.
  • Tavaly Olaszországban, az idén pedig Romániában tombol a leginkább a járvány. A szomszédunkban nagyon súlyos a helyzet, a kórházak túlterheltek, rengeteg a halálos áldozat. Megrázó felvételeket lehet látni a hírekben. Van okunk aggódni?
  • Romániában sokkal rosszabb az átoltottsági arány, mint nálunk. Nekünk tanulnunk kell mások hibájából. Fontos, hogy minél többen éljenek az ingyenes és akár életmentő oltás lehetőségével, kerüljék a tömeget, és ha tehetik, viseljenek maszkot!
  • „Én biztos, hogy nem veszek fel maszkot, nem ezért oltattam be magam” – olvastam az egyik hír alatt, a hozzászólások között. Sokan hasonló véleményen vannak. Igaza van a kommentelőnek?
  • Nincs. Amint azt már mondtam, a betegek közt is vannak beoltottak. Az oltás a betegség szerencsésebb kimenetelét eredményezheti, de önmagában nem véd meg teljesen a COVID-tól.
  • Mikor javallott felvenni a harmadik vakcinát? Az oltás előtt érdemes ellenanyagszintet nézetni?
  • A második oltás után fél évvel mindenki beadathatja magának. Az ellenanyagszint-vizsgálat praktikus, de macerás. Az oltás ingyenes, azt javaslom, hogy inkább mindenki menjen biztosra!
  • Találkoztak már olyan beteggel, akinél az oltás súlyos mellékhatást váltott ki?
  • Mi kizárólag COVID-fertőzötteket látunk el, de a társosztályunkon sem hallottam olyan betegről, aki oltási szövődmény miatt került kórházba.
  • Nemcsak koronavírus, hanem influenza ellen is sokan oltatnák magukat. Mennyit érdemes várni a két vakcina között?
  • A COVID elleni oltás előtt mindenkit megkérdeznek, kapott-e mostanában bármilyen oltást. Tudomásom szerint két-három hetet érdemes várni a vakcinák beadatása között.
  • Közel két éve tart a koronavírus-járvány. Van már olyan gyógyszer, ami jelentősen javíthatja a gyógyulási esélyeket?
  • Egyelőre nincs új kezelési módszer. Továbbra is vénásan és szájon át alkalmazható antivirális gyógyszereket használunk. A középsúlyos betegeknél kombinált antitestkoktélt, ami egy infúziós kezelés.
  • Több ismerősöm is van, akiknél a fertőzés olyan szövődményeket okozott, hogy hónapokkal később sem sikerült teljesen meggyógyulnia. Mitől függ a felépülés esélye?
  • Ez nehéz kérdés. Tudomásom szerint több kutatás is igyekszik választ találni arra, mi az oka annak, hogy bizonyos esetekben a COVID hosszú távú szövődményeket okoz.
  • Mit gondol, mikor érhet véget a COVID-rémálom?
  • Ha tudnám, minden bizonnyal a Nobel-díj várományosa lennék. Látható, hogy a járványnak van egy dinamikája, ami furcsa. Hiszen nem tudjuk még, hogy nyáron – klímától függetlenül – miért csillapodik, és ősszel miért lángol fel ismét. Az óvintézkedések betartásával és a vakcinával vissza lehet szorítani a COVID-ot, ugyanakkor a nyájimmunitás még nem alakult ki, hiszen az oltottak között is sokan vannak, akik megfertőződnek. Egyelőre spekulatív ötletek vannak. Lehet, hogy hosszú évekig velünk lesz még a pandémia, de az is előfordulhat, hogy egyszer csak megszelídül, és ugyanolyan szezonális vírussá alakul, mint az influenza. Egy biztos: most várnunk és védekeznünk kell!A_Szent_Janos_Korhaz_Covid-osztalyan_is_egyre_tobb_az_uj_beteg1

B. M.