Táplálékkiegészítő fekete berkenye

A berkenye tucatnyi növény közös elnevezése. Ezek a fajok az almafélék nagy családjába tartoznak, de azon belül nem alkotnak egyetlen szűk rokonságot. Idesorolható a közepes fává növő, hazánkban is honos barkócaberkenye, a kerületünkben is előforduló, védett budai berkenye és a kevéssé ismert fekete berkenye is.
Ez utóbbi növény mostanában egyre nagyobb ismertségnek és kedveltségnek örvend. A fekete bogyó íze fanyar, kicsit a kökényére emlékeztet, de egyáltalán nem kellemetlen. Sőt, ha végigolvassuk a benne lévő nyomelemek, vitaminok, szerves savak, pektinek, cseranyagok, antioxidánsok és társaik tekintélyes listáját, már kevéssé számít az íz, inkább úgy viszonyulhatunk hozzá, mint a reggelire „elfogyasztott” vitamin- és táplálékkiegészítő kapszulákhoz. Azokat sem az élvezeti értékük, hanem a jótékony hatásuk miatt esszük.
A fekete berkenye sűrű bokorrá vagy alacsony fává növekedő, lombhullató, évelő növény, eredendően Észak-Amerikában él. Mintegy száz éve került Európába. Alapvetően a kissé savanyú talajt kedveli, amelybe sekély gyökérzetet ereszt, ezért nyáron, a kánikula heteiben öntözést igényel.
A bokor sűrű hajtásrendszert nevel, feladatot adva a kertésznek. Az idősebb hajtásokat, a gyökér- és tősarjakat érdemes évente kivágni, hogy a bokor belső részei is elég fényt kapjanak. Kedveli a napos termőhelyet, nem fagyérzékeny. Egyes források szerint a poros, szennyezett városi levegőt is elviseli, de ilyen körülmények között nevelve nem javasolt hamvas gyümölcseinek fogyasztása.Növényvédelmi szempontból kifejezetten ellenálló, nincs ismert kártevője. Több fajtája is elérhető a kertészeti árudákban, ahol hagyatkozhatunk az eladó tanácsára, vagy kiválaszthatjuk a legerőteljesebb példányokat a készletből.
Sokszor dísznövényként ültetik, mert április második felében fehér virágai tömött bugákban nyílnak. Ilyenkor kifejezetten csinos, ráadásul sok viráglátogató rovart vonz. A sötétzöld levelek között megjelenő sötétlila-fekete termések is jól mutatnak, a fokozatos őszi lehűlésben élénkpirosra színeződő lomb pedig tetszetős dísze lehet a kertnek.
Persze a termesztés fő célja a gyógyhatású és magas tápértékű, borsónyi bogyó, amelyet júliustól szeptember végéig szedhetünk. Ebből szörpöt, lekvárt lehet készíteni, vagy gyümölcsturmixba keverni. Itt mutatkozik meg legmarkánsabban erős színező hatása. Leveléből tea készíthető. Gyógynövényként főleg emésztőrendszeri és érrendszeri betegségek kezelésére használták, de fogyasztása mindenki számára ajánlott, különösen a fertőző betegségek terjedésének kedvező őszi időszakban.

B.