A „csupa-üveg, nagyon ízléses és értelmes” Páger-villa

A még 1930-ban is az I. kerület külterületének számító Tamás utca 16/a (mai számozással: 40.) alatti 635 négyszögöles szőlőskertet dr. Komár Rudolf, a temesvári pénzügyigazgatóság segédtitkára és felesége, Csutak Julianna tulajdonolta. Miután lányukat, Komár Júliát eljegyezte Páger Antal, megengedték nekik, hogy a befektetésnek szánt üres ingatlanon építsék fel közös otthonukat. A telek azonban továbbra is a nevükön maradt, viszont a házzal kapcsolatos ügyek Komár Júlia nevén futottak.Pager-villa1Pager-villa2

Págerék modernista villáját a beregszászi születésű, a szomszédos Ung vármegye egyik legrégibb törzsökös nemes családjának leszármazottja, csicseri Orosz György (1903–1972) műszaki tanácsos, okleveles építészmérnök tervezte, akit az Ybl-díjas Roth János akadémiai székfoglalójában hétköznapi építészként említ. A vörös téglával burkolt épület rajzai 1933. április 17-én készültek el, és amikor egy hónap múlva (május 16-án) Páger Antal és Komár Júlia házasságot kötött, már javában folytak a munkálatok. A kettős eseménnyel a Színházi Élet is kiemelten foglalkozott, négyoldalas beszámolót szentelt boldogságuk „tető alá hozásának”:

Az elmúlt héten esküdött örök hűséget Páger Antal, a Belvárosi Színház népszerű művésze, ugyancsak a Belvárosi Színházban játszó kolleganőjének, Komár Júliának. A színpatikus fiatal művészházaspárt az egész pesti színészvilág ünnepelte, egy sereg nászajándék is befutott, de a Belvárosi Színház tagjai úgy érezték, hogy ünneplésen és ajándékon túl is hozzá kell még járulniok valamivel Págerék boldogságához. […]

Murátinak eszébe jutott, hogy most épül Págerék villája a Svábhegy oldalában, a Tamás-utcában. Annál könnyebben eszébe juthatott, mert Páger állandóan az új házról ábrándozik, erről beszél a felvonás-közökben és próbaszünetekben, hogy hol mit kellene még csinálni, hol lesz a tulipán- és árvácska-ágyás, hogyan fogja berendezni az úriszobát, milyen legyen a fürdőszoba. Nodehát a ház még nem kész, az esküvő már megvolt és a fiatal pár átmenetileg kénytelen volt ideiglenes lakásba költözni. […]

Páger Antal és P. Komár Julia vezetésével Muráti Lili, Ákos Erzsi, Simon Zsuzsa, Baróthy és Apáthy Imre kiautóztak a Tamás-utcába, hogy tető alá hozzák Págerék boldogságát. A pallér és a kőművesek nagyot néztek, amikor egy túraautóra való vidám társaság munkára jelentkezett az épülő villa előtt. […]

A szereposztás megtörtént. Akinek hajlama volt az intrikára és pletykára, azt odaállították maltert kavargatni, mert az intrikusnak kavarás a mestersége. A hölgyeket beállították téglát rakni és talicskázni. Vidáman énekeltek is a hivatásos kőmívesek örömére. Ugy nézett ki, hogy késő estig nem hagyják abba a munkát, de pontban tizenkét órakor belebődült valahonnét a közelből egy gyár szirénája és abban a pillanatban a professzionisták egyszerre letették a kanalat. […]

Leültek tehát a készülő ház tövébe és nézték, hogyan falatoznak a kollégák a szélkéből, amit a kőműves-feleségek hoztak, ők is alaposan megéheztek, hiszen megdolgoztak az ebédért. […] ott ebédeltek a csupasz földön. Ha hinni lehet a hölgyek és urak szavának, soha életükben olyan jó étvággyal nem ettek még, mint Págerék készülő háza tövében.”Pager-villa3Pager-villa4

A fényképek alapján a színészek munkája inkább jól szervezett reklám volt, mintsem segítség: fehér ingben, nyakkendőben és lakkcipőben aligha lehetett rendesen dolgozni, de egy jól beállított fotóhoz tökéletesen megfelelt.

Amilyen elánnal indult a villa építése Félix József építőmester kivitelezésében, olyan lassan haladt, csak októberben vált lakhatóvá. Orosz a szuterénbe egy 30 négyzetméteres kerti szobát (nappalit), két konyhát, cselédszobát, mosó-, szárító- és vasalószobát, továbbá gépkocsiszínt tervezett Páger fekete Alfa Romeo kabriójának. A magasföldszint elrendezését még praktikusabban oldotta meg, a Tamás utcai főbejárattól tölgyfa lépcső vezetett a teraszra néző központi hallba, ahonnan az úr, az úrnő szobája, a fürdő, az öltöző és egy vendégszoba nyílt.

Dr. Komár Rudolf és felesége lányuk második házassági évfordulójára neki ajándékozták a ház telkét, és ezzel 1935 májusától Komár Júlia lett az ingatlan százszázalékos tulajdonosa, férje semmiből sem kapott részhányadot. Az, hogy ez a Komár szülők bizalmatlansága vagy adóelkerülés miatt történt, ma már kideríthetetlen.Pager-villa5

Zsolt Béla, a Színházi Élet riportere sem kérdezősködött, amikor 1936 októberében meglátogatta a házaspárt: Págerék az Istenhegyen, a Tamás-utcában laknak, pirostéglás csupa-üveg, lapostetős modern villában. A ház saját tulajdon, három éve épült, de a környék vasárnap délelőtti sétálói még most is megállnak a kapuja előtt, firtatják a nagyon ízléses és értelmes épületet, a muskátlitűzben izzó őszi kertet s nem utolsósorban arra kíváncsiak, hogy mit csinálnak e pillanatban a ház lakói? […]

Komár Juliska, aki egyébként a színpadon is vidéki földbirtokos eladósorban levő rendkívül bájos bakfis-lányának hat, a konyhából jön elő. Érzi is, hogy védekeznie kell, nehogy leírjuk a banális békebeli dicséretet: »a művésznőt a konyhában találtuk, a főzéstől kipirult arccal...« Nem, nem ő főz, de mert lány korában kétéves főzőtanfolyamot végzett, délelőttönként többször is benéz a konyhába, hogy ne legyen baj. Páger, mint minden egészséges, a valóságos életben gyökeredző s nagy energiával és optimizmussal dolgozó férfi, szeret jól enni. Ő a pompás kert végéből, az elkerített kutya-udvar drótajtaja mögül üdvözöl bennünket […] egyik kezében bot van, a másikban fényképezőgép.

Páger Antal csaknem negyvenévesen kezdett fotózni, talán ezzel kompenzálva, hogy gyermekkori festőkedvét apja drasztikusan elfojtotta benne. Ezerpengős gépet használt, amit még a hivatásos fényképészek is alig engedhettek meg maguknak: „…mint vérbeli amatőrhöz illik, még a képek kidolgozásához szükséges kellékeket is beszerezte. Igaz, hogy ez a tanulmányi időszak és a berendezkedés elég tekintélyes összeget emésztett fel. Hiszen a lakásukat is átalakították Págerék a fotografálás kedvéért. Villájukban az egyik megfelelő nagyságú szobát átépítették, új lámpákat, vízvezetékeket szereltettek fel, fényvédő függönyöket, ezernyi vegyszert és kelléket vásároltak

A házat Engel Zoltán építőmester „szabta át”. Az alagsori faraktárak helyére került a két helyiségből álló sötétkamra, és a személyzeti konyhát is megszüntették, amelyből az időközben felvett sofőr szobája lett. A földszinten a vendégszobát számolták fel, létrehozva ezzel az egész épületet átérő, ötven négyzetméteres hallt, ahol Páger gyakran üldögélt hintaszékében, a hatalmas ablak előtt, a fenyők szegélyezte kertben gyönyörködve, ahová a „Csapó Kálmán és fia” cég faházat épített.Pager-villa6

Az idill azonban hamarosan véget ért. Páger nem politizált, épp ezért elvállalt bármilyen szerepet, háborús propagandafilmben is játszott. Felesége szélsőjobboldali nézeteket hangoztatott, ami 1945-ben a házaspár önkéntes, mégis kényszerű emigrációjához vezetett.

Mint minden disszidensnek, vagyonukat elkobozták, dr. Hajdu István kormánybiztos, az Országos Földhivatal ügyvezető igazgatója indoklása szerint azért: „…mert megállapítottam a rendelkezésemre álló rendőri jelentésekből, hogy […] Páger Antalné 1944. évi október hó 15- napja után lakóhelyükről önként, vagy az úgynevezett Szálasi kormány utasítására, de egyébként személyükre egyénileg megállapítható kényszerhelyzet fennállása nélkül Németországba, illetőleg a németek által megszállott valamely más ország területére távoztak és 1945. évi október hó 31- napjáig lakóhelyükre vissza nem tértek.”

Házukat ugyanakkor Balázs Béla író, filmrendező és felesége, Hamvassy Anna tulajdonába adta.Pager-villa7

Az igazolóbizottság távollétében bűnösnek találta Páger Antalt, az új politikai vezetés mégis fontosnak tartotta az ország egyik legnépszerűbb művészének hazatérését Argentínából, bár ezzel a lépéssel leginkább saját humánusságát akarta bizonyítani… A titkos tárgyalások 1953-ban indultak meg a Művelődésügyi és a Belügyminisztérium részvételével, de Páger nem adta könnyen magát. Kevésnek találta, hogy visszatérhet a színpadra és a filmvászonra, valamint visszakapja a lelakott, sérült és beázott hegyvidéki villát. Kérte, hogy az elkobzott házat állami pénzen hozzák rendbe, és hogy addig a Gellért Szállóban lakhasson a családjával, ingyen. További feltételként balatoni és egyéb vidéki telkeit is visszakövetelte, legfőbb kívánsága pedig az volt, hogy ne kelljen belépnie a pártba.Pager-villa8

A lassan haladó egyeztetések után végül mindenbe beleegyezett a hatalom, és 1956. augusztus 30-án külön repülőgépet (!) küldtek a Bécsig hazautazó Páger Antalért. Felesége és Júlia lánya végleg Argentínában maradtak, Judit is csak később követte édesapját.

Páger három évig élt a Gellért Szállóban, mivel nehezítette a villa visszaadását, hogy abban még a súlyos beteg özvegy Balázs Béláné lakott. Csak 1957 telén sikerült neki megfelelő cserelakást találni, és lemondatni az ingatlan tulajdonjogáról. Ezután az épületet a felújítás időtartamára ideiglenesen bekebelezte az állam, Páger Antal pedig 1959 októberében beköltözhetett a földhivatalnál a saját nevére bejegyzett házba.

1986. december 14-én az esti előadására készülve otthonában rosszul lett, de hiába szállították kórházba, néhány óra múlva elhunyt. Egy hónap híján 88 éves volt.Pager-villa9

Verrasztó Gábor

 

BÚCSÚ VERRASZTÓ GÁBORTÓL

Sajnos utoljára olvashatják lapunkban Verrasztó Gábor egyik írását, mert a kiváló helytörténész, újságíró váratlan hirtelenséggel 57 éves korában elhunyt. Több mint 30 könyve és 3000 publikációja jelent meg különböző budai témákban; 2015 óta sokszor gazdagította cikkeivel lapunk helytörténeti rovatát. Vidám, jó humorú, nagy tudású ember volt, aki mindig szívesen segített bármilyen helytörténeti rejtély megoldásában, vagy akár a Hegyvidéken rendezett kiállításokkal kapcsolatban. A Páger-villáról írt cikke talán egyike volt utolsó munkáinak.