Zólyomi lépcsõ

Sorozatunk utolsó állomása, Zólyom (a mai térképeken: Zvolen) az egykori hasonló nevű vármegye központja volt. Szlovákiában, Besztercebányától alig húsz kilométerre, a Garam folyó partján fekszik. A település nevét a „sólyom” szóból eredeztetik, története az államalapítás koráig nyúlik vissza.
A XI. században a mai Zólyom mellett épült vár még a Pusztavár nevet viselte. Ennek falai közt hunyt el Szent László királyunk 1095-ben. Zólyom nevével írásban először egy IV. Béla korában kelt oklevélben találkozhatunk, ekkor kapott városi kiváltságokat.
 
A ma is látható erődítmény a tatárjárást követően épült ki, sok magyar király és erdélyi fejedelem – Nagy Lajos, Hunyadi Mátyás, Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György – megfordult benne. Mátyás látogatásának érdekessége, hogy nem találta megfelelő fekvésűnek a várat, ezért a szemközti hegyen emeltetett egy másikat, amelynek a maradványai a mai napig láthatók.
 
A vár soha nem jutott török kézre; valószínűleg biztonságos voltának köszönheti, hogy 1620-ban közel egy évig itt őrizték a Szent Koronát. A XVIII. században az Esterházy család tulajdonában állt a település és a vár, majd 1802-ben a kincstár megvásárolta. Zólyom várában született 1554. október 20-án Balassi Bálint költő, akinek emlékét tábla őrzi a kapunál. A város másik híres szülötte Lahner György honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike.
 
2009_14_05_04
A zólyomi vár
 
A Zólyomba zarándoklók a szépen felújított várkastély mellett a XI. századi és a Mátyás korabeli várak romjait is felkereshetik. A városközpontban lévő kastélyban ma a Szépművészeti Múzeum működik, ahol a többi között Rubens, Veronese, Hogarth alkotásaival találkozhatunk. Érdemes megnézni a XVII. században épült, reneszánsz alapokon nyugvó városháza épületét is, valamint a XIV. századi Szent Erzsébet-templomot, amelyen gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyek egyaránt felfedezhetők.
 
Az 1910-es népszámlálás adatai szerint Zólyom 8799 lakosából 4973 volt magyar nemzetiségű, 3579-en szlovákok, a többiek zömében németek voltak. 2001-re a lakosok száma 44 ezerre nőtt, ebből 42 ezer szlovák és mindöszsze 218 magyar nemzetiségű volt.
 
A Németvölgyben található Zólyomi lépcsőt 1953-ban keresztelték át, korábban a Fohász lépcső nevet viselte. A Jagelló utat köti össze a Koszta József utcával.
 
B. A.