Csilleberc

Hegyvidéki városrészek - Csillebérc

Sorozatunkban a XII. kerület városrészeit mutatjuk be. A Hegyvidéket tizenhét különböző terület alkotja, ezek története, kialakulása, földrajzi viszonyai számos érdekességet tartogatnak, ami nemcsak a helytörténet szerelmeseit, hanem valamennyi olvasónkat érdekelheti. A következő városrész Csillebérc, amely névnek semmi köze a csilléhez, annál inkább egy mondabeli tündérhez.

Csillebérc mai elnevezésének kialakulását nem tudjuk konkrét időponthoz kötni. Az bizonyos, hogy semmi köze nincs a bányászatban használt szállítóeszközhöz, a csilléhez, bányászat soha nem folyt azon a területen.
A Csillebérc elnevezés az 1847-es dűlőkeresztelőig vezethető vissza, amikor Döbrentei Gábor és közel százötven kísérője összegyűltek a zugligeti Vadászudvar vendéglőben, ahonnan felsétáltak a Tündér-hegyre, hogy magyar neveket adjanak a budai hegyek addig névtelen vagy német nevet viselő tájegységeinek. A dűlőkeresztelő során a Rózsadombtól a mai XI. kerületig húzódó hegyes-völgyes vidékig ötvenhét egység kapott új elnevezést. Így volt ez az egykori Kakukk-heggyel is, amelyet svábul Kukuckbergnek ismertek. Döbrentei Gábor javaslatára a terület a Csilebérc nevet kapta, egy „l” betűvel, megörökítve a budai hegyek mondabeli tündére, Csile nevét.
Ilyen formában, illetve Csilebércz alakban egészen az 1930-as évekig fennmaradt a városrész elnevezése, ezt követően történhetett a második „l” betű betoldása, feltételezhetően a név eredetét nem ismerő korrigálás eredményeként. Mára a Kakukk-hegy visszakapta az eredeti nevét, a Csillebérc pedig az Irhás árok és a Budakeszierdő által határolt széles hegyhát neve lett.

Hétvégi házak, kiskertek és erdő

A terület a Svábhegy édesvízi mészkővel fedett fennsíkja délkeleti részének 15-20 méterrel alacsonyabb, dél felé enyhén lejtő, főleg telepített fenyőerdővel borított része. Csillebérc határvonala északnyugaton a Konkoly-Thege Miklós úton halad, és mint a Budakeszierdőről szóló írásunkban is említettük, kivételesen az út páratlan oldalát is magában foglalja a 19-es számig. Így lehet, hogy bár az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetének (KFKI) épületei a Budakeszierdő felőli oldalon vannak, közigazgatásilag mégis Csillebérchez tartoznak.
A Sötétvágás utcán, majd a Kázmér úton halad tovább a városrész határa egészen az Edvi Illés utcáig, ahol a Szalmavirág, a Nőszirom és az Adorján utca mentén az Irhás árokig húzódik. Itt délnyugatnak fordul, a Kakukkhegyi úton a városhatárig, amelyen visszaérkezik a kiindulóponthoz.
A területre jellemző, hogy a lakott része főleg hétvégi házakból és kiskertekből áll, többségét azonban erdő borítja. Az utak nagy része nem rendelkezik szilárd burkolattal. Két maghatározó intézmény kapott itt helyet: a már említett KFKI és a csillebérci gyermekváros.
Több mint hatvan éve, 1950. szeptember 1-jén kezdte meg működését a Konkoly-Thege Miklós úton, egy erdős területen a Hegyvidék egyik legnagyobb tudományos intézménye, a KFKI, amelynek fák fölé magasodó kéményét messziről látni. Az alapításkor az elsődleges gondolat az volt, hogy a fizikát a magyar tudományos élet élvonalába helyezzék. Az építkezést követő újabb nagy beruházásra 1955-ben került sor, amikor arról döntöttek, hogy idetelepítik a Szovjetuniótól vásárolt kísérleti atomreaktort, amely végül 1959-ben kezdte meg működését.
Az intézet munkatársai az űrkutatásba is bekapcsolódtak, egy szovjet rakéta 1970-ben az itt készült mikrometeorit-csapdát vitte fel az űrbe. Ugyancsak jelen volt a KFKI Farkas Bertalan űrrepülésekor.

Saját stadion, posta, gyermekvasút-megálló

Közvetlenül szomszédos a KFKI területével a Csillebérci Szabadidő- és Ifjúsági Központ, régebben ismert nevén a gyermekváros. Létrehozását 1948 februárjában határozták el – Úttörő Köztársaság néven –, és a gyermekvasút építésével egyidejűleg kezdődtek meg a munkálatok.
A kiválasztott terület a háború előtt a cserkészeké volt, államosítás útján került az úttörők tulajdonába. Az Úttörőváros 450 méter tengerszint feletti magasságban, 10 hektáros erdőben, tisztásokkal tarkított területen négy lakó-, egy fürdőépületből, konyhából, modern erdei iskolából, számos fabarakkból állt, amit nyaranta sátortábor egészített ki. A tábornak saját stadionja, egészségháza, színpada, műhelye és postája volt, s természetesen vasútmegállót is kapott.
A gyermekvasút első szakaszának megnyitásakor adták át az Úttörővárost, az 1948. július 31-i avatón Gerő Ernő akkori közlekedési miniszter is részt vett, akivel a vonaton együtt utazott Rákosi Mátyás, Kádár János és Rajk László. Az ünnepségen 400 cserkész, 1400 úttörő, továbbá 200 külföldi vendég volt jelen. Az Úttörővárosban évről évre több száz gyermek jutott táborozási lehetőséghez.
Csillebérc napjainkban is igen látogatott kirándulóhely, több turistaút halad át a területén. Közvetlenül a városhatár mellett áll a nagy múltú Frank-hegyi turistaház, amelyet 1930-ban építettek, és a mai napig működik.
Erdős tájai a Budakeszierdőhöz hasonlóan a Budai Tájvédelmi Körzet részei, így védettség alá esnek. Érdemes erre sétálni, ha távol akarunk kerülni a város zajától, még a kirándulók, sétálók is jóval kevesebben vannak itt, mint a Normafához közeli helyeken.

Balázs Attila