Mult_es_jelen_talalkozasa

Múlt és jelen találkozása

Önkéntesek, lokálpatrióták és a házukat szerető lakók összefogásával indult el tavaly a „Budapest100” program, a százéves fővárosi épületek ünnepe. A Kortárs Építészeti Központ rendezvénysorozatának részeként idén a Budai Középiskola is kinyitotta kapuit a látogatók előtt.

Több tucat ebben az esztendőben éppen százéves épület várta az érdeklődőket az április 14–15-i hétvégén: színházak, iskolák, múzeumok, közintézmények és sok-sok lakóház készült születésnapi programokkal a "Budapest100" elnevezésű kezdeményezés szervezőinek felhívására. A Márvány utcai Budai Középiskola alapépülete is százesztendős, ezért a hegyvidéki intézmény szintén csatlakozott a rendezvénysorozathoz.

A Budai Középiskola a Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola, a Szigeti György Műszaki Szakközépiskola és a Táncsics Mihály Angol Két Tannyelvű Gimnázium összevonásával jött létre 2004-ben, majd 2007-ben a Fényes Elek Közgazdasági Szakközépiskolát is hozzácsatolták. A ház magját jelentő részeket száz éve építették Kauser Andor és Szöllősy Aurél tervei szerint, a 60-as, 70-es évek felújítási-átépítési hulláma nyomán azonban az eredeti vonásokat már csak a főhomlokzat őrzi.

– Nemcsak azért tartom jó ötletnek a tavaly kezdődő programot, mert bemutatja a főváros emlékeit – mondta lapunknak dr. Ács Katalin, a Budai Középiskola képviselője –, hanem amiatt is, mert lehetőséget nyújt arra, hogy a múlt mellett a jelenünket, mostani tevékenységünket is megismerhessék az érdeklődők. Azokban az években, a huszadik század elején nagyarányú iskolaépítés kezdődött országszerte, ennek nyomai számtalan helyen láthatók.

Az önök iskolájában járva nehezen juthat valakinek az eszébe, hogy száz éve épült.

– Meglepődtek a diákjaink is, amikor megtudták. A sok átalakítás miatt nem érezhető, hogy ennyire régi az épület, sem a termek, sem a folyosók nem őrizték meg a múltat. Mindez sajnálatos, hiszen annak idején még sajátos ritmusa volt az építészetnek, és fontos szempont volt az is, hogy a környezet hozzájáruljon a gyerekek esztétikai érzékének fejlődéséhez. A három-négy évtizede történt felújítások ezt nem vették figyelembe. Talán nálunk látszik a legjobban, hogy az épületek modernizálódása párhuzamot mutat a hazai oktatási rendszer elmúlt száz évben végbemenő átalakulásaival, olykor meggondolatlan, vagy nem túl szerencsés változtatásaival.

Milyen programokat szerveztek a látogatóknak?

– Iskolatörténeti kiállításon régi bizonyítványokat, naplókat, anyakönyveket láthattak vendégeink. Mindkét napon egy-egy séta keretében megcsodálhatták a gyönyörű panorámát a budai Várra és a Gellért-hegyre. Végül pedig iskolatörténeti előadásokat szerveztünk oktatástörténeti áttekintéssel, Mária Terézia rendeletétől kezdve egészen napjainkig.

Azt mondta, a múlt mellett a jelenről is szólni szeretnének. Ebben a tanévben hány osztályt tanítanak? A gyerekek hogyan készültek a bemutatóra?

– Idén ezernégyszáz diák jár negyvenkilenc osztályba. Az osztályfőnöki órák keretében mindnyájan megnézték az iskolatörténeti kiállítást, amit – értékes dokumentumok lévén – a könyvtár állított össze, de a tárlat berendezésében, egyes képek installálásában a gyerekek is segítettek.

És nem csak ebben. Ünneplőbe öltözött, udvarias vendéglátókként budai középiskolások kalauzolták az épület centenáriumára érkezőket, akik között feltűnt például egy család, amely több szállal kötődik ide: az édesanya egykor a Szigetiben végezte a gyakorló tanítását, az édesapa a Kossuthba járt, lányuk pedig a Táncsicsban végzett.

L. I.