Egeszsegesen_a_Hegyvideken_-_elozzuk_meg_a_vastagbelrakot

Egészségesen a Hegyvidéken – előzzük meg a vastagbélrákot!

Napjaink egyik leggyakoribb daganatai a vastagbél- és a végbélrák. Ezek szűréséről, valamint megelőzésük lehetséges módszereiről beszélt dr. Topa Lajos belgyógyász, gasztroenterológus az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem ez évi utolsó előadásán.

A vastagbél- és a végbélrák (kolorektális daganatok) az egész világon a leggyakoribb halálokok közé tartoznak. Közép-Kelet Európában még magasabb az előfordulási arányuk, ráadásul igen nagy a mortalitás, az ötéves túlélés alig 50 százalékos. Magyarországon évente 8-9 ezer új esetet fedeznek fel, a betegek közül ötezren még a felismerés évében elhaláloznak, ami európai összehasonlításban a legrosszabb adat. Pedig a kolorektális rák könnyen megelőzhető lenne, kolonoszkópiás szűréssel szinte százszázalékos hatékonysággal, időben kimutatható – minderről dr. Topa Lajos, a Budai Egészségközpont belgyógyász, gasztroenterológusa beszélt az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem idei utolsó előadásán a MOM Kulturális Központban.
A szakember elmondta, hogy a kolorektális daganatoknak ma már csak 40 százaléka érinti a szigma- és a végbélt, nagyobb arányban alakulnak ki a felszálló vagy a haránt vastagbélben. Ez azért is rossz hír, mert ezeket a bélszakaszokat nehezebb elérni a tükrözés során.
A végbélrák férfiaknál gyakoribb, a vastagbélrák esetében nincsen ilyen különbség a nemek között. Vannak hajlamosító tényezők, ezek közül a legfontosabb a vastagbélpolip, amiből az esetek többségében kifejlődik a daganat.
Különösen veszélyes a rendkívül ritka, ám létező öröklött polipózis – az ebben szenvedő betegek vastagbelében, vékonybelében több ezer polip fejlődik ki. Ahhoz, hogy megelőzzék ezek elrákosodását, a vastagbél eltávolítása a legjobb megoldás.
Ugyancsak növeli a kolorektális rákok kockázatát a Crohn-betegség, a fekélyes vastagbélgyulladás, ugyanakkor a szintén sokakat érintő divertikulózis ebből a szempontból nem jelent veszélyt. A statisztikák szerint az emlő- és petefészekrák, valamint a dohányzás, a szénhidrátok túlzásba vitt fogyasztása és az elhízás szintén hajlamosító tényezők. Kerülni kell a vörös húsokat, az alkoholt, érdemes viszont növelni a zöldség- és gyümölcsfogyasztást, és orvossal egyeztetve az aszpirin kúraszerű szedése is javallott.
A kiújulás esélye háromszáz százalék, ami rendkívül magas. Amennyiben a szülőknél, nagyszülőknél 50-60 éves korban kifejlődött a daganat, az utódoknál már jóval korábban megjelenhet, amire a válasz a szűrések időpontjának előrehozása. Egyébként 50 éves kor felett nő meg a betegség kockázata.
A rák általában lassan, egy polipból indul ki. A folyamat tíz-tizenöt évet vesz igénybe. Van tehát elég idő arra, hogy szűrésekkel felismerjük a veszélyes polipokat. Erre szolgál a kolonoszkópia (vastagbéltükrözés), amit a bélfal festésével és nagyítók használatával lehet még pontosabbá tenni.
A gasztroenterológus szakorvos az előadáson elmondta, hogy az új eszközök szűrt fénnyel helyettesítik a vastagbél helyi megfestését. Létezik lézeres endoszkópia is, erre azonban Magyarországon csak egy helyen van lehetőség.
Dr. Topa Lajos hangsúlyozta: az időben felismert polip eltávolítása a kolorektális daganatok létező leghatékonyabb megelőzési módja, a művelet a kolonoszkópia alkalmával egyszerűen kivitelezhető. Egy-két kisebb polip eltávolítása esetén elég ötévente megismételni a szűrést, ha viszont három vagy több egy centi feletti polipot talált az orvos, vagy hámnyugtalanságot tapasztalt, háromévente el kell menni kolonoszkópiára.
Létezik CT-t használó, virtuális kolonoszkópia. Ezt akkor érdemes alkalmazni, ha valamiért nem lehet tökéletesen elvégezni a hagyományos vizsgálatot, míg az endoszkópos ultrahang csak a végbél ellenőrzésére alkalmas.
A megelőzés érdekében tehát 50 éves kortól ajánlott a szűrés, amivel 99 százalékos eséllyel elkerülhető a daganat kifejlődése, és időben eltávolítható a kezdődő rákos elváltozás. Tünetmentesség esetén elég tízévente megismételni a szűrést. Mivel invazív módszer, lehetnek szövődmények, ritkán, de előfordulhat bélkilyukadás. Valamilyen szedálást mindig alkalmaznak, és egyre nagyobb a vénás altatás igénye.
A kolonoszkópia előzménye lehet a székletvizsgálat, ami kimutatja a nem látható vért. A székletvér alapú szűréssel a korai daganatok 90 százaléka felismerhető, ugyanis a daganatos rész állandóan vérzik.
Magyarországon a tervek szerint jövőre indul egy népegészségügyi program, amely az 50–70 éves korosztályt célozza. Ennek keretében először a székletvizsgálatot végzik el, és az eredmény függvényében következhet a tükrözés.
Végezetül dr. Topa Lajos ismételten felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a kolorektális rák a középkorúak és az idősek betegsége. Nagyon fontos a megelőzés, aminek záloga a kolonoszkópiával elvégzett korai diagnózis, mert így rendkívül nagy eséllyel elkerülhető a daganat kialakulása, és megszüntethető a korai rákos állapot.

(-os)