Séta a Mátyás király és a Béla király úton

Az idő örök jelenléte, pusztító hatása és vele szemben az emlékezés megtartó ereje – Proust halhatatlan művére utalva – épített örökségünkben is jelen van. Sorozatunkban felkutatjuk az elhanyagolt, omladozó, jobb sorsra érdemes hegyvidéki villákat, s felidézzük történetüket.

A Diana utca 17/a szám alatti, volt Karczag-villa bemutatásával kezdődött képzeletbeli hegyvidéki körsétánk „az eltűnt idő nyomában” 2016 nyarán. Akkor abban reménykedtünk, hogy a közelmúltban gazdát cserélő műemlék épületet, amelyet Hild József, a magyar klasszicizmus kiemelkedő képviselője tervezett, hamarosan felújítják. „Ehelyett” 2017. június 3-án a teljes tetőszerkezete leégett… Nagyon szomorú, hogy ez a katasztrófa éppen Hild halálának 150. évfordulója esztendejében történt.
Most folytassuk utunkat a Mátyás király úton, ahol lépten-nyomon hajdan hangulatos, igényesen kialakított, ám napjainkban pusztuló villákat fedezhetünk fel!
A 20-as számú, elvadult telken a hajdani Reiszinger-villa szomorú képe sejlik fel a sűrű bozót jótékony takarásában. A szabadon álló, téglány alaprajzú, magasföldszintes épület 1850 körül készült, az akkori hegyvidéki szőlőbirtokokra jellemzően klasszicista stílusban. Deutsch Adolf nyaralójaként 1895-ben átalakították Lang műépítész – a Fővárosi Levéltárban megtalálható – bővítési terve szerint. Portikuszának timpanonját változó kiosztású dór pillérek tartották, a pillérközöket beüvegezték.Seta_a_Matyas_kiraly_uton_es_a_Bela_kiraly_uton4A magántulajdonban lévő, használaton kívüli villát sokáig hajléktalanok lakták, közben teljesen lepusztult. Állaga folyamatosan romlik, az elhagyatott kertet az enyészet illata lengi körül. (Forrás: Fővárosi Levéltár)
A Mátyás király útról kanyarodjunk lejjebb, a Béla király útra! A 20–24. szám előtt megállva és belesve a zárt kapun a hajdani Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-villát és történeti kertjét keressük, de csak elhanyagolt, növényekkel benőtt területet találunk. A Béla király út felől az épület megközelíthetetlen, kertje bekerített, kutyákkal és őrökkel védett.Seta_a_Matyas_kiraly_uton_es_a_Bela_kiraly_uton2A műemlék villa eredetileg Frivaldszky Imre természettudós részére épült 1845 körül, romantikus stílusban, Brein Ferenc tervei alapján. Később, 1908-ban Grioni Antal tervezte az átépítését neoreneszánsz stílusban, gróf Pálffy Anna számára. Kertje 1845-ben készült, majd 1909–10 körül Hein János tervei szerint alakult át.
Egyemeletes, összetett alaprajzú, tagolt tömegű épület. Északi főhomlokzatát a földszinten kőbábos terasszal és széles lépcsővel kiemelt középrizalit uralja. A homlokzatot a földszint jobb oldalán karcsú oszlopokkal tagolt Palladio-motívum díszíti, felette terasz található.
Attikapárkány koronázza, amely a középrizalit fölött tömör, kétoldalt műkő balusztráddal áttört. A homlokzatok rendszere mind a négy oldalon hasonló, külső megjelenésük nem módosult. Egyelőre még megmaradt a balusztrádos attika és a terasz, valamint melléképülete, a Morbitzer Nándor által 1939-ben tervezett napozó is.
A kert szerkezete, a teraszos előkert struktúrája, a kocsiút íves vonala szintén felfedezhető, de a részletek már eltűntek. Szerencsére számos idős, értékes fa – tölgy, magas kőris, keleti tuja, puszpáng stb. – még megtalálható. (Lásd Ecsedy-Hajdu Nagy 2003-ban készült felmérési dokumentációját.)
Az értékes épületben 1998-ig gyermekszanatórium működött, ennek megszüntetése után a ház a Vagyonkezelőhöz került, azóta folyamatosan és rohamosan pusztul. Az évekig őrizetlenül álló villából szinte minden mozdítható anyagot elloptak, a tető és a csatornázás hiányosságai miatt a falak kívül-belül áznak, a födémek könnyező házigombával fertőzöttek. Sürgős beavatkozásra lenne szükség megmentéséhez.
Az 1990-es évekig gondozott kertet mára felverte a gyom. A fák nagy része viszonylag egészséges, de a vadgesztenyék rendszeres permetezésre szorulnának. (Forrás: muemlekem.hu)
A parkban álló 22-es számú klasszicista villa 1840 körül épült, téglány alaprajzú, földszintes épület, ötnyílásos, attikás portikusszal (két dór sarokpillér között négy dór oszlop). Az épület sarkait dór saroklizénák szegélyezik, a főpárkány körbefut az épületen. Az összes homlokzati nyílás, valamint a ház belseje is átalakított.
A hátsó homlokzat mellett egykorú, emeletes melléképület áll, szintén átalakítva. A villa és melléképülete súlyosan veszélyeztetett állapotba került, a klasszicista portikusz beomlott. (Forrás: Bp. XII. ker. műemlékjegyzéke)
A Béla király úton tovább sétálva a 40-es szám alatti, leírásokból ismert „Szép Svájci nőhöz” címzett villát keressük, ám az elvadult kertben csak romos falak meredeznek. Az egykori Steidl-villa a 1850-es, 60-as években elterjedt nyaralóépítkezések tipikus és híres példája volt.Seta_a_Matyas_kiraly_uton_es_a_Bela_kiraly_uton3A szabadon álló épület háromtengelyes főhomlokzatán a faszerkezetű verandát két sarokrizalit fogta közre. Az áttört, lombfűrészelt díszítésű, zárt verandát két szinten végighúzódó faoszlopok és a szinteket elválasztó, ornamentikus díszítésű fapárkányok tagolták. A szép arányú, zsalus ablakokat lombfűrészelt keretezés emelte ki a homlokzati falsíkból.
Az oldalhomlokzaton kovácsoltvas konzolok tartották az emeleti függőfolyosót. A hátsó keresztszárny és a haránt irányú épületszárny találkozásánál még fellelhetők a kétszintes, zárt faveranda maradványai. A lakatlan épület rohamosan pusztult, tetőszerkezete, födémjei, falazatai összeomlottak, a nyílászárókat a hajléktalanok kibontották, elégették. Az ingatlan magántulajdonban van. A hajdanvolt nyaraló romjai között képzeletünkben átsuhan a szép svájci nő sápadt, kísértő alakja – és megfakult idők szele borzongat… (Forrás: 11/2006. [VII. 12.] Bp. XII. ker. Hegyv. Önk. rendelet)
A romantikus, faverandás, úgynevezett „svájci ház” típus az 1840-es években jelent meg a hegyvidéki nyaralóépítészetben. Alaprajza, tömegformálása hasonló a korábbi klasszicista villákéhoz, a téglalap alaprajzú épülettömb főhomlokzatát fűrészelt fadíszítést alkalmazó, timpanonnal záródó oszlopos tornác hangsúlyozta. A villákhoz tartozó angolkert és gyümölcsös is igen gondozott volt. Nem hagyhatjuk elenyészni a Steidl-villához hasonlóan a Svábhegyre olyannyira jellemző egykori értékeinket!
Sétánkat fejezzük be egy örömteli példával. A Béla király út 6–8. számú ingatlanon álló villa hosszú éveken keresztül lakatlanul, súlyosan veszélyeztetve, magára hagyottan állt. Jó hír, hogy jelenleg már bizonyára új tulajdonosa van, mert a ház lakott, eredeti állapotában felújítva látható, gondozott kertjével együtt. Az 1891-ben épült, historizáló, földszintes villaépületben és védett kertjében 1945–1971-ig a 100 éve született Devecseri Gábor költő, író, műfordító élt. Seta_a_Matyas_kiraly_uton_es_a_Bela_kiraly_uton1

Összeállította:

Beöthy Mária építész