A Hegyvidéki Önkormányzat zöld irodája arra kérte a kerületieket, mutassák be a lakókörnyezetükben élő, koros, szép vagy más szempontból érdekes fákat, hogy a növénytani ritkaságok közös kincsünkké válhassanak. Három rendkívüli példánnyal ismerkedünk meg most.
A fenntarthatóság érdekében évek óta speciális, természetvédelmi szemléletű kezelést kap az Istenhegyi úton található kis zöld terület. Az idén is elkészült a vadvirágos rét állapotfelmérése, ami kismértékű javulást állapított meg.
A kopár udvarok, lekövezett felületek vagy árnyékos sarkok zöldítése érdekében magaságyások építését ösztönző pályázatot hirdet a Hegyvidéki Önkormányzat. Az idén beadott kérelmek alapján a helyi igények szerint méretezett ágyások már jövő tavasszal kizöldülhetnek, segíthetik a fenntarthatóságot, egyúttal bizonyíthatják, hogy a kertészkedésnek jótékony hatása van az emberekre és a közösségekre is.
A hosszú távú gondolkodás része a fenntartható kertészkedés is, aminek egyik legfontosabb eleme manapság a komposztálás. A hulladékhasznosítás minél szélesebb körben történő terjedéséről gondoskodik a Hegyvidéki Önkormányzat a komposztálókeret-osztással, amelyet az idén már tizenötödik alkalommal szervezett meg. Az akcióban mind a kétszáz impregnált fakeret gazdára talált.
A végéhez közeledik a szabadtéri kertészkedés szezonja, a Böszikert közösségének tagjai is elkezdték téliesíteni ágyásaikat. A gazdák még utoljára betakarítják terméseiket, és – ahogy egy fenntartható módon működő kerthez illik – komposztálóba teszik, valamint komposztálás céljából az ágyásaik tetejére helyezik a kiszedett egynyári növényeiket.
Az Árnyas Hegyvidék program országosan egyedülálló kezdeményezés, amellyel az önkormányzat a környezeti fenntarthatóságot is segíteni akarja. A városok jövőbeni élhetőségével kapcsolatban ugyanis kulcskérdés, hogy ne csak a közterületeken, hanem a társasházi és magánkertekben is egyre több fa legyen. A program keretében a jelentkezők önkormányzati képviselőktől vehették át a korábban igényelt őshonos facsemetéket.
Teve a Hollósy Simon utcai játszótéren, fekvő nő a Vérmezőn, Egressy Béni mellszobra az önkormányzatnál, Szent Korona a Vatikánban – csak néhány ismert alkotás Nagy István Jánostól, akit tíz év után sikerült ismét „rávenni” arra, hogy önálló kiállításon mutassa meg alkotásait. A Barabás Villában kisplasztikák, érmék, monumentális körplasztikák és domborművek mesélnek hitről, nemzeti értékekről, női varázsról és egy olyan „bujkáló képzőművészeti zseni” életművéről, aki mindig azt tette, amit kellett.
Az idén ünnepeljük Petőfi Sándor és Madách Imre születésének bicentenáriumát. Sohasem találkoztak; Petőfi életműve lezárult, mire Madách írói hírnevet szerzett. Az ember tragédiája szerzőjének életéről és fő művéről tartott előadást Tamáska Jánosné magyartanár a Hegyvidéki Kulturális Szalonban zajló Irodalmi Szalonban.
A „Ki mit tud?” a Magyar Televízió egyik legsikeresebb kulturális tehetségkutató műsora volt. Ötlete a MOM Kultúrházból eredt, amiről 2021. november 2-i lapszámunkban részletesen olvashatnak. Az örökséget folytatva, a „Budapest 150” emlékév részeként, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény június 15-én kvízestet szervez a Hegyvidéki Kulturális Szalonban, ahol mindenki megmutathatja, mennyire ismeri szűkebb környezete történetét. Ezúttal ehhez adunk egy kis kedvcsinálót, nem mellékesen megemlítve, hogy egyes történetek akár a vetélkedő kérdései között is felbukkanhatnak majd.
Egyre gyakrabban lehet hallani az épületek falára futtatott növények jótékony hatásairól. Az ültetésük, nevelésük hasznos eszköz lehet lakókörnyezetünk élhetőségének fenntartása érdekében.
Az éghajlatváltozás nem kíméli kertjeink, parkjaink növényeit sem. Aki nem hiszi, sétáljon egy kiadósat a Hegyvidéken, és számolja meg az útjába eső kiszáradt fenyőket, tujákat! Hogyan lehet klímaállóvá tenni a kertet és a növényeinket? Az alkalmazkodásnak vannak nagyon egyszerű módjai és az egész kert átépítésével járó megoldásai is. Bármelyik eredményesebb, mint magára hagyni a növényeket ebben a kilátástalannak tetsző helyzetben.
Budapesten elsőként a Észak-budai Szent János Centrumkórház II. Belgyógyászat-Diabetológiai Osztályán tesztelték azt az újonnan kifejlesztett készítményt, amely lehetőséget adhat az 1-es típusú diabétesz gyógyítására. A nemzetközi kutatás részleteiről, valamint az eddigi eredményekről dr. Kis János Tibort, a II. Belgyógyászat-Diabetológiai Osztály részlegvezető főorvosát, az Inzulinpumpa Centrum vezetőjét kérdeztük. A történelmi pillanatokban azzal a fiatal férfival is sikerült beszélnünk, aki önként vesz rész a nemzetközi programban.
Az idei, zsenge karalábé nyersen ropogtatva önmagában is remek nassolnivaló – nemcsak azoknak, akik az egészséges életmód hívei, hanem a fogyókúrázóknak is, mert 10 dekája mindössze 27 kalóriát tartalmaz. Fejlődése idején a kis karalábé fáradhatatlanul gyűjti magába az ásványi anyagokat és nyomelemeket, olyanná válik, mint valami kombinált gyógykészítmény. Nagyon gazdag B-vitaminokban, különösen sok B6-vitamint tartalmaz. Egy 12 dekás gumó fedezi egy felnőtt egész napi C-vitamin-szükségletét. Kiváló immunerősítő, de jó tudni, hogy nitráttartalma miatt a főtt karalábét nem szabad felmelegíteni.
Karalábéból szinte minden étkezéshez megfelelő fogást készíthetünk: nyersen reszelve, a levét kipréselve dzsúszként kínálhatjuk, párolva, főzelék formájában, töltve, rakva, rántva is tálalható. Csak zsengén jó, mert ha nem kapott elég vizet a növekedése során, akkor fás lehet, ami élvezhetetlenné teszi. Főleg a nagy fej gyanús, ezért vásárláskor érdemes kisebbeket választani. A karalábénak sok barátja van a konyhában, például az újkrumpli, az újhagyma vagy a zsenge sárgarépa. A petrezselyemmel pedig igazi álompárt alkotnak!
Játszott a Fradiban és Németországban, most éppen a Budai Farkasokat erősíti Széles Ákos. A Testnevelési Egyetemre járó kézilabdázó egyike azon keveseknek, akik mindkét kezükkel jó barátságban vannak a labdával, ezt a tudását pedig előszeretettel kamatoztatja is a pályán, a védők nem kis bánatára.
Legalább egy évszázada tartják meg saját pünkösdi búcsújukat a svábhegyi svábok, hogy így is őrizzék nyelvüket és szokásaikat. A szép hagyományt folytatva a Budapest Hegyvidék XII. Kerület Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület az idén is közösen rendezte meg a sokszínű programot a Diana parkban.
Halála évfordulóján, a nemzeti összetartozás napja előtt avatták fel Tamási Áron első egész alakos fővárosi szobrát a Kiss János altábornagy utcai tanítóképző épülete előtt. Az élete utolsó húsz évét a Hegyvidéken töltő székely magyar író új emlékművénél Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a Tamási-emlékév fővédnöke, Pokorni Zoltán polgármester és Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke mondott avatóbeszédet.
Egy kertészeti vállalkozó nagylelkűségének köszönhetően automata öntözőrendszer látja el éltető vízzel a kerület első közösségi kertje, a Böszikert virágait és cserjéit. Az esőérzékelő lehetővé teszi, hogy csapadékos napokon ne működjön feleslegesen az öntöző.
A 2022-es költségvetés végrehajtásáról, a társasházi pályázaton maximálisan elnyerhető támogatási összeg megduplázásáról, az Ukrajnából menekült családoknak nyújtandó segítségről és egy békepárti nyilatkozatról is döntött a Hegyvidéki Önkormányzat képviselő-testülete a legutóbbi ülésén.
Az alpolgármestert elrabolták, de voltak, akik saját magukat tüntették el. Tündérek és Árgyélusok tartottak lakodalmasmenetet, amire titokban a sárkány is ellátogatott – láttuk. Közben kedves plüssmackók születtek, hihetetlen varázslatok váltak valóra, görkoriban táncoló családok repültek vissza az időben, a pánikszobában pedig nyugalom uralkodott. Az már csak hab a sörön, hogy volt, aki egy kétméteres lufikígyót is lenyelt – kellett hozzá IQ! Mesébe illő pillanatokkal érkezett el a Hegyvidéki Nyár, amely a MOMkult kertjében és a Sirály sétányon ragyogta be a tartalmas kikapcsolódásra vágyók hétvégéjét.
